A kommunikáció a cél, de hogyan?
Háda Béla úgy vélekedett: az észak-koreai rakétakísérleteknek elsősorban diplomáciai és kommunikációs céljuk van. Vagyis a rezsim elsődleges célja ezekkel az, hogy megpróbálja az Egyesült Államokat a neki tetsző politikai megoldások felé terelni.
Amerika részéről viszont már nagyon nem fokozható a stratégiai fenyegetés, hiszen Dél-Koreában és Japánban 60 ezer amerikai katona és egy komplett flotta állomásozik, bombázókat és atom-tengeralattjárót is a térségbe vezényelt az Egyesült Államok – sorolta.
Azt mondta: a mostani ismeretek szerint Észak-Korea 8 ezer kilométer hatótávolságú fegyver előállítására képes, amivel elérheti Közép-Európát és az Egyesült Államok nyugati partvidékét.
Ugyanakkor kétséges, hogy a rezsim rendelkezésére áll a megfelelő méretű nukleáris robbanófej, és szakértői konszenzus szerint rakétákból sem lehet túl sok.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem teljesen bizonyított az sem, hogy Észak-Korea rendelkezik hidrogénbombával, a stratégiai elemzések szerint viszont érdemes ezzel számolni – mondta a Háda Béla.
Hogyan tovább?
Donald Trump amerikai elnök és vezető munkatársai helyi idő szerint kedd este megvitatták az Észak-Koreának adható lehetséges válaszokat.
A megbeszélésen – a Fehér Ház közleménye szerint – jelen volt James Mattis védelmi miniszter, Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó és Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
Az elnöki hivatal nem bocsátkozott részletekbe, csupán azt szögezte le: az elnök és munkatársai megvitatták, milyen válaszlehetőségek vannak Észak-Korea bármely agresszív lépésére, vagy ha szükséges, hogyan lehet elejét venni annak, hogy Phenjan atomfegyverrel fenyegesse az Egyesült Államokat és szövetségeseit.
Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a dél-koreai Yonhap hírügynökségre hivatkozva azt jelentette, hogy Donald Trump valószínűsíthetően ellátogat az Észak-és Dél-Korea közötti demilitarizált övezethez. A Fehér Ház nem erősítette meg az értesülést.
Új iráni stratégia?
A Fehér Ház ugyanakkor bejelentette: Trump meghozta döntését az Iránnal kötött többhatalmi atomalku jövőjét illetően, ám ezt nem az előzetes terveknek megfelelően szerdán ismerteti, hanem valamikor a hét második felében. Akkor az elnök az Egyesült Államok új „átfogó iráni stratégiáját” vázolja majd fel.
Donald Trump egyébként kedden délután a Fehér Házban négyszemközt tanácskozott Henry Kissinger volt külügyminiszterrel, este pedig telefonon egyeztetett Theresa May brit miniszterelnökkel, aki megerősítette: Nagy-Britannia, európai partnereivel együtt, változatlanul elkötelezett a 2015-ben kötött iráni atomalku mellett, amely szerinte létfontosságú a térség biztonsága számára.
