Azon 39 ország között, amelyek 2015-öt valószínűleg deficites folyó fizetési mérleggel zárják majd, gazdag fejlődő országok is vannak, mint például az Egyesült Államok vagy Új-Zéland, de olyan konfliktusok által sújtott államok is, mint Libanon – írja a Bloomberg.
A javak és szolgáltatások forgalmának legszélesebb körű mérésére szolgáló folyó fizetési mérleg tekintetében a közel-keleti Libanon áll a legrosszabbul, mínusz 13,9 százalékos GDP-arányos előrejelzéssel.
Háború és hiány
Libanon gazdaságát már 4 éve sújtja a szomszédos Szíriában zajló polgárháború, ahol a Hezbollah milíciák az elnök Bassár el-Aszad oldalán harcolnak. A Bloomberg felmérése szerint Libanon idén 2 százalékos gazdasági növekedést produkálhat.
Szintén a negatív listán szerepel Törökország, ahol azonban némi optimizmusra ad okot, hogy a deficit csökkenő trendet mutat. A hiány januárban 27 hónapos csúcsra zsugorodott, köszönhetően elsősorban a langyos belföldi keresletnek, illetve a gyenge líra által serkentett exportnak.
Az óriás bukása
Külön érdekes Brazília helyzete, ahol a deficit évek óra problémát jelent. Az árupiaci óriás a 2000-es évek közepén még többletet tudhatott magáénak, ám amikor a globális recesszió beköszöntött, és csökkent a nyersanyagok iránti kereslet, a brazil kereskedelmi előny eltűnt.
A brazil gazdaság súlyát mutatja, hogy a világ második legnagyobb szójabab és a harmadik legnagyobb kukoricatermelőjének számít, miközben jelentős olajexportőr, és emellett a Föld második legnagyobb vasérctartalékával büszkélkedhet.
Ahogy azonban a globális növekedés szenvedett, az árupiac – és ezzel együtt a brazil többlet – is esést mutatott. A szufficit 2005 áprilisában még 1,9 százalék volt a GDP-hez viszonyítva, idén januárban viszont már 4,2 százalékos hiány mutatkozott.
Ezt magyarázza, hogy a Bloomberg árupiaci indexe szerint ebben az időszakban 22 nyersanyag hozzávetőleg 36 százalékot esett. Idén pedig már nagyjából 4 százalékos a csökkenés.
Tejfüggésben
A fejlett országok közül Új-Zéland van a legrosszabb helyzetben a folyó fizetési mérleg prognózisa szempontjából. A szigetország kereskedelmének az adott hatalmas pofont, hogy az ANZ Bank szerint 2014 eleje óta 36 százalékot zuhant a tejtermékek ára, melyek az ország teljes áruexportjának több mint negyedét teszik ki.
Veszélyben a font?
Szintén izgalmas a helyzet Nagy-Britanniában, ahol az erős font továbbra is rányomja a bélyegét az exportra. A brit gazdaság egyébként az 1990-es évek vége óta nem látott folyó fizetési mérleg többletet, miközben korábban, a 80-as évek végén kialakult 4 százalékos GDP-arányos deficit recessziót és a font leértékelődését vetette előre.
A 2014-es számokat március 31-én teszik majd közzé, és a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok szerint rekord mértékű, 5 százalékos lehet a deficit, ami idén 4,1 százalékra mérséklődhet. Noha a megkérdezettek 76 százaléka úgy gondolta, hogy a hiány nem jelent komoly veszélyt a fontra nézve, 43 százalék mondta, hogy jobban aggódnak a deficit miatt, mint egy évvel ezelőtt, mivel az megerősíti a külföldi befektetőket abban, hogy jobb megtérülést keressenek az alacsony hozamkörnyezettel bíró eurózónával szemben.
Az olaj ereje
Végül, de nem utolsó sorban komoly csapást mérhet az olajár Angola és Omán gazdaságára, mely országok költségvetése erősen függ a szénhidrogén exporttól. Az afrikai és a közel-keleti ország idén egyaránt deficites évet zárhat, 2009 óta először.
Angola a szubszaharai Afrika második legnagyobb olajkitermelője Nigéria után, és a nemzeti jövedelem 70 százalékát a fekete arany adja. Ez az arány 79 százalékos Omán esetében, amely a Közel-Kelet legnagyobb nem OPEC tag kitermelője.
