Biztonságos szinten fog maradni
A jegybank igazgatója kiemelte, hogy ennek megfelelően a bankrendszer forintlikviditása érdemben szűkülhet. A csökkenő forintlikviditás alkalmazkodásra ösztönzi a bankrendszert, az MNB célja, hogy nőjön a bankok állampapír-állománya és élénküljön a pénzpiacon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelezése – tette hozzá Hoffmann Mihály.
Elmondta: a 2017 végére tervezett devizatartalék nagysága továbbra is biztonságos szintet jelent majd az országnak. Hoffmann Mihály rámutatott: a folyamat révén az ország rövid futamidejű külső adóssága is csökkenni fog.
Talán nem véletlen a bejelentés ütemezése, hiszen pénteken dönt a Fitch a magyar hitelminősítésről.
Több program is segíti a csökkentést
A jegybanki devizatartalékok és a bankrendszer forintlikviditásáról tartott tájékoztatón Kuti Zsolt igazgató és Kolozsi Pál főosztályvezető elmondták: a devizatartalékok csökkentését több jegybanki program is segíti, így többek között az MNB önfinanszírozási programja, a lakossági devizahitelek kivezetése, az úgynevezett deviza nhp, vagyis a növekedési hitelprogram kivezetési szakaszában elérhető 300 milliárd forintos összegű kombinált forinthitel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hoffmann Mihály ismertette: a lakossági devizahitelek kivezetése során a bankrendszer rövid lejáratú külső forrásokat fizet vissza, míg az MNB devizakötvény vásárlási programja a rövid futamidejű külső adósságot csökkenti.
A bankrendszert érintő szabályozói változások, így a deviza egyensúlyi mutató (DEM), illetve a deviza megfelelési mutató (DMM) bevezetésével a módosuló és új szabályokhoz a bankrendszer rövid lejáratú külső adósság törlesztésével is alkalmazkodik. Egyúttal az uniós transzferek elszámolásához kapcsolódó statisztikai módszertan felülvizsgálata is csökkenti a rövid lejáratú külső adósság pályát – mondta.
A Guidotti-szabálynak kell megfelelni
Hoffmann Mihály kiemelte: a tartalékok szintjének az úgynevezett a Guidotti-szabálynak kell megfelelnie, azaz a rövid lejáratú külső adósság határozza meg a devizatartalékok szintjét. Az MNB igazgatója hangsúlyozta: a mostani helyzet alapján bőséges a tartalék-megfelelés, ezért sem az esetleges sérülékenység, sem a ráfordított költségek szempontjából nem indokolt a jelenlegi magas mértéken tartani a devizatartalékokat.
„Van tér a devizatartalékok további érdemi mérséklésére a külső sérülékenység romlása nélkül” – fogalmazott Hoffmann Mihály. Az igazgató szólt arról is, hogy 2016. első negyedévében, március 16-án kiemelkedően nagy, mintegy 3 milliárd euró összegű, az elszámolási és forintosítási tendereken lekötött swap ügylet lejárata várható.
Közelebb kerültek a hozamok az alapkamathoz
Hoffmann Mihály kitért arra: a jegybanki eszköztár eddigi átalakításának tapasztalatai alapvetően kedvezőek, ezzel párhuzamosan a banki állampapír állomány több mint 2000 milliárd forinttal emelkedett. A kéthetes betéti limit bevezetése eddig nem jelentett problémát a banki likviditáskezelésben, a bankközi hozamok pedig közelebb kerültek az alapkamathoz – fűzte hozzá az MNB igazgatója.
Kolozsi Pál főosztályvezető elmondta, hogy az idei első félév végén a rövid futamidejű külső adósság mintegy 24 milliárd eurót ért el.
