Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé. A határidő négy évből háromszor március elsejére esik, ám szökőévekben (és az idei ilyen év) előrejön február 29-ére – noha számos piaci szereplő az idei évre is a megszokott március 1-jei dátumot kommunikálja az ügyfeleknek.
A beérkezésre vonatkozik a határidő!
„Ráadásul az sem mindegy, hogy az utolsó napon, február 29-én milyen módon egyenlítjük ki az esedékes díjrészletet – figyelmeztet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Mivel ezen a napon éjfélig az összegnek meg kell jelennie a biztosító számláján, az átutalási megbízást érdemes még délelőtt leadni a banknak. A csekket pedig el kell felejtenünk ezen a napon: az átfutási idő miatt azt már legkésőbb 25-én, csütörtökön fel kell adni.”
Biztos módszer az is, ha személyesen keressük fel a díjrészlettel az aktuális biztosító pénztárát, de ekkor két dolgot is előre tisztáznunk kell: milyen nyitva tartási rendben működik a kiszemelt ügyfélszolgálati iroda, illetve hogy üzemeltetnek-e egyáltalán azon a ponton pénztárat is – több biztosító ugyanis ezt a lehetőséget már megszüntette.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem mentség, ha nem kaptunk csekket vagy számlát!
„Azért nem fizettem, mert vártam a csekket!” Gyakran ezzel próbálnak védekezni a későn ébredők. Számukra rossz hír, hogy a postai kézbesítés hiányosságai sem mentesíthetik az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a törvény szerint egyértelműen az ő felelőssége.
Milyen következményei lehetnek a késedelmes eljárásnak?
Ha egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: törölnie kell az adott szerződést.
1. Annak az ügyfélnek, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, és nem köti meg azonnal újra azt a megszűnés napján, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat kell fizetnie, melynek mértéke – a személyautó teljesítményétől függően – naponta 280-660 forint (teherautók esetében meghaladhatja a 2000 forint/nap mértéket is).
2. emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra megkötni a szerződést
3. visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell róni és
4. választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetni.
Természetesen mindhárom típusú díjra meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.
A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmillió forintot is elérő kártérítést, ami könnyen életre szóló fizetési kötelezettséget jelenthet.
A MABISZ legfrissebb statisztikái szerint mind a teljes gépjárműállomány, mint a személyautó-állomány 44-45 százaléka rendelkezik továbbra is január elsejei évfordulós kgfb-vel. Ez mintegy 1,25 millió személygépkocsit és körülbelül 650 ezer egyéb gépjárművet jelent.
