A kormányzati lakáspolitikai intézkedések közül az új lakások
piacán a 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra
csökkentése inkább a kínálati oldalra gyakorol jelentős hatást, a
beruházóknak ad a korábbinál nagyobb pénzügyi mozgásteret.
A keresletet csak abban az esetben ösztönzi az áfacsökkentés,
ha a lakásvásárlók ennek hatására a korábbinál lényegesen
alacsonyabb árakkal találkoznak, ez azonban nagyon valószínűtlen –
írja a GKI, hozzátéve, hogy a saját kivitelezésben épülő családi
házak esetében az áfavisszatérítés lehetőségét kihasználók
csökkenthetik költségeiket.
A GKI szerint a családok otthonteremtési kedvezménye (csok)
esetében várhatóan némi keresletösztönzés is megvalósul, bár az
állami támogatások jelentős részét már az első hetek tapasztalatai
alapján el fogja vinni az áremelés. A folyamat nyertese tehát nem
elsősorban a lakosság, hanem inkább az építési szektor lesz.
A támogatás felhasználásával új lakást vásárlók nagy része
eladóként is megjelenik a használt lakások piacán, növelve a
kínálatot és csökkentve az árakat. Az emelkedő jövedelmek, a
tartósan alacsony kamatok és a korábbi években elhalasztott
vásárlások miatt van esély arra, hogy a kereslet „felszívja” a
használt lakások kínálatát, és akkor hosszabb távon ismét
áremelkedés valószínű, de kisebb mértékű, mint az új lakások piacán.
A strukturális problémák azonban fennmaradnak, a kisebb
településekről, illetve a gazdaságilag fejletlenebb térségekből
továbbra is nehéz lesz kiszabadulni, így az áralakulás is igen
differenciált marad a gazdaságkutató szerint.
A kormány intézkedései jótékony hatással lesznek az
építőiparra, és ezen keresztül a gazdasági növekedést is ösztönzik,
de ez a stimuláció egy viszonylag drága, a költségvetésre komoly
terhet rovó eszközzel valósul meg – áll az elemzésben.
A lakásépítést továbbra is állami döntések és nem piaci
folyamatok szabályozzák, ebből következően az építőipari ciklus
kilengése a gazdaság többi részénél jóval nagyobb lesz, és ennek
sok a negatív hatása – fejtette ki a GKI. Hozzátette, a magyar
lakosság lakhatási gondjainak komplex kezelésére továbbra sem tesz
kísérletet a kormányzat, az amúgy is túlsúlyos saját lakásban
lakást támogatja, ami a társadalom széles rétegei számára nem
jelent megoldást.
