A kiadványok, melyeket a neves Nature is kiemelt, figyelmeztetnek, hogy mind a sárga- és vörösrozsda esetében új típusok jelentek meg tavaly a világ különböző pontjain. Mindeközben a már ismert rasszok továbbterjedtek más területekre, különösen a Földközi-tenger térségében, figyelmeztetve minket a megelőzés és korai lépések fontosságára.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A búza az egyik legfontosabb élelmiszer- és megélhetési forrás több mint egy milliárd ember számára a fejlődő világban. Észak- és Kelet-Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia nyugati, központi és déli területei – mind célpontjai a rozsdabetegségeknek – földünk teljes búzatermelésének 37 %-át adják.
„Ezek az új, agresszív búzarozsda típusok épp akkor jelentkeztek, amikor nemzetközi partnereinkkel még a már meglévőkre koncentráltunk, ezért most gyors, de alapos megközelítést kell választanunk,” mondta a FAO növényvédelmi szakértője Fazil Düsünceli.
A rozsdabetegségek a szél révén gyorsan tudnak áthidalni nagy távolságokat. Ha nem fedezik föl időben, a teljesen ép búzakalászból, akár pár héttel az aratás előtt, a fertőzés után nem marad más, csak sárga levelek és fekete, elszáradt magok.
A gombaölők segíthetnek a károk enyhítésében, de a korai felismerés és a jól időzített reakció szintén fontosak. Csakúgy, mint az integrált növényvédelmi megközelítés.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Földközi-tenger térsége a legveszélyeztetettebb
Szicília szigetén egy új szárrozsda típus (a TTTTF) több ezer hektárnyi durumbúzát fertőzött meg tavaly, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb ilyen rozsdabetegség kitörése volt Európában. Úgy tűnik, hogy a kenyérbúza variánsokat is elérheti ez a típus.
Más országok Európában, Közép-Ázsiában és Afrikában mindeközben pedig a sárgarozsda újonnan azonosított típusaival kénytelenek szembe nézni.
Olaszországban és a skandináv államokban, illetve Marokkóban egy, még el nem nevezett, sárgarozsda típus jelent meg. Az első vizsgálatok alapján ez a típus különösen agresszív és jobban tűri a magasabb hőmérsékletet, mint más társai.
Mindeközben búzatermesztők Etiópiában és Üzbegisztánban az AF2012 sárgarozsda ellen hirdettek hadjáratot. Ezt megelőzően ez a típus csak Afganisztánban volt jelen, majd Északkelet-Afrikában azonosították, ahol több tízezer hektár búzát támadott meg.
A FAO, partnereivel együttműködésben, az érintett országok rozsdabetegség szakértőinek biztosít továbbképzéseket a fertőzés felismerése és kezelése terén.
Az újak mellett a régiek sem tűntek el
A már jól ismert Warrior típusú sárgarozsda, amely Észak-Európában és Törökországban bukkant fel pár éve, tovább terjedt a széllel és így már az egész kontinensen és Nyugat-Ázsiában is jelen van.
Mindeközben a Digalu (TIFTTF) szárrozsda rassz folytatja pusztító körútját Etiópiában, míg az Ug99 további 13 országban Kelet-Afrikában és a Közel-Keleten – legutóbb Egyiptomban azonosították.
Nemzetközi összefogás nélkül nem megy
Az Aarhus tanulmány a FAO, az Aarhus Egyetem, továbbá a Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Központja (ICARDA) és a CIMMYT együttműködése révén született meg.
Az előbb felsorolt szervezetek által közösen tartott tavalyi tréninget 2017-ben megismétlik, aktualizált tartalommal. Ennek helyszíne a közelmúltban a törökországi Izmirben alapított regionális kutatóközpont lesz.
Mindezek a FAO négyéves globális rozsdabetegség programjának részét képezik, ami támogatja a regionális együttműködéseket és az egyes országokat megfigyelési kapacitásaik fejlesztésében.
Emellett segít az országoknak a gyors reakcióban a fertőzés megjelenésekor, hogy meggátolják a széleskörű terjedést és az ezzel járó komoly károkat, főleg az élelmezésbiztonságban. Mindazonáltal, az ellenálló búzafajták nemesítése és a nemzeti akciótervek megfelelő – pénzügyi – források nélkül mit sem érnek.
