Bírálják Merkelt
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter már szombaton bírálta a szövetségi kormány döntését. A Magyarországról Ausztrián keresztül érkező menedékkérők beengedése „teljesen rossz jelzés”, és a döntést korrigálni kell – mondta a tartományt vezető CSU politikusa újságíróknak, amikor meglátogatta a passaui rendőrség központját.
Szombat este a CSU elnöksége telefonon megbeszélést tartott, amelyen a Bild am Sonntag című vasárnapi lap beszámolója szerint egyetértettek abban, hogy a szövetségi kormány rossz döntést hozott. A lap értesülései szerint a CSU a koalíciós egyeztető tanács vasárnap esti berlini ülésén napirendre akarja venni „Németország befogadóképessége” ügyét és arra törekszik, hogy hozzanak döntéseket a menekültek beáramlásának korlátozásáról.
Máshová is menniük kell
Minderről a párt főtitkára, Andreas Scheuer a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta, hogy az elnökségi megbeszélésen indokoltan fogalmaztak „nagyon határozottan”.
„Véget kell vetni a menekültek csak Németországba irányuló tömeges áradatának” – szögezte le az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának főtitkára.
Ugyanakkor a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) a védelmébe vette a szövetségi kormány döntését. A Magyarországról elindult menedékkérők beengedése volt „az egyetlen helyes lépés a rendkívüli humanitárius helyzetben” – mondta a Bild am Sonntagnak Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára.
Tárgyalások kezdődnek Berlinben
A koalíciós pártok vezetői vasárnap este Berlinben a menekültválság kezeléséről tárgyalnak. A témák között szerepel, hogy a szövetségi kormány miként enyhítheti a tartományok és a helyi önkormányzatok terheit a menekültek ellátásban, és hogyan lehet felgyorsítani a menedékjogi eljárásokat.
Több ügyben vita várható. Például a konzervatív pártok sürgetik, hogy csökkentsék a menedékkérők pénzbeli támogatását és növeljék a természetbeni juttatások arányát, amit az SPD elutasít. A konzervatívok pedig azt az SPD-s javaslatot utasítják el, hogy az egészbiztosításban alkalmazott chipkártyás rendszerhez hasonlóan a menedékkérők ellátásában vezessenek be kártyás rendszert.
Milliós tömeg érkezhet
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese. Több tartományi vezető szerint az idő a már háromszor fölfelé módosított előrejelzést is felülírhatja, és így akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap szerint a menekültügyre az idén nagyjából 10 milliárd eurót kell fordítani. A helyi önkormányzatoknak egy év alatt fejenként 12-13 ezer eurót kell fordítaniuk a menedékkérők elhelyezésére, ellátására – a készpénzes és természetbeni juttatásokra -, valamint egészségügyi ellátására és a kapcsolódó közigazgatási feladatok elvégzésének költségeire. Mindehhez hozzájárulnak még a nem az önkormányzatoknál jelentkező személyzeti kiadások, köztük a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) elkezdett létszámfejlesztés költsége, valamint az integrációs kurzusokat – főleg német nyelvtanfolyamokat – vezető tanárok számának növekedéséből adódó bérköltség finanszírozása.
Egyre többen érkeznek a németekhez
Németországban a szövetségi belügyminisztérium 7 ezer Magyarországról érkező menedékkérővel számol, őket még a hét végén szétosztják a tartományok között. A tárca szombati közleménye szerint a menedékkérőket a szokásos rendben osztják el a tartományok között, az úgynevezett königsteini képlet alapján, amely a lakosság nagysága és az adóbevétel figyelembevételével határozza meg a terhek megosztását a 16 tartomány között.
A bajor hatóságok becslése szerint szombat estig nagyjából 3 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe vonattal Ausztrián keresztül. Éjfélig pedig eléri a 7 ezret a Németországba München érintésével megérkező, Magyarországról indult menedékkérők száma.
Nagy roham volt tegnap este
A legtöbben – a BR bajor tartományi közszolgálati médiatársaság adatai szerint tegnap kora estig több mint 1500-an – a müncheni főpályaudvarra érkeztek. Az első különvonat kora délután futott be, ezután óránként érkeztek újabb szerelvények, rendre több száz menedékkérővel, többnyire szírekkel.
Több tartomány már kora délután jelezte, hogy Bajorország terheinek csökkentése céljából kész azonnal elhelyezni Magyarországról érkezett menedékkérőket. Így például a Bajorországgal szomszédos Türingia tartománybeli Saalfeldben a tervek szerint már szombat este megérkezik egy vonat 500 menedékkérővel, akiket Türingiában, Szászországban és Szász-Anhalt tartományban helyeznek el. Rajna-vidék-Pfalz, Hamburg és Berlin is jelezte már, hogy fogad Magyarországról érkező menedékkérőket.
A menedékkérőket már működő befogadóállomásokon, vagy rögtönzött, átmeneti szállásokon helyezik el. Az ARD országos közszolgálati televízió hírportáljának beszámolója szerint mindez rendezetten zajlik, arabul beszélő tolmácsok közreműködésével. A müncheni főpályaudvaron sok önkéntes segíti a hatóságokat, és a bajor főváros rendőrsége délután egy Twitter-üzenetben arra kérte az adományozókat, hogy már ne vigyenek több élelmiszert és más holmit, mert mindenből van elég.
A lengyel külügy szerint védeni kell az európai határokat
Az uniós külügyminiszterek egyetértenek abban, hogy védeni kell az európai határokat, a bevándorlókat az Európai Unión kívül kell regisztrálni – így értelmezte szombat délután a külügyminiszterek luxembourgi informális tanácskozásának eredményét Grzegorz Schetyna, a lengyel külügyi tárca vezetője.
A lengyel külügyminisztérium honlapján szombat este közölt sajtóanyag szerint Schetyna úgy értékelte: a legközelebbi hetek „kritikusak lesznek” a migrációs válság kezelése szempontjából, mivel olyan döntéseket kell hozni, amelyek „meghatározzák a következő hónapok valóságát”. A lengyel miniszter úgy látja, az erre vonatkozó konkrét lépéseket az uniós kormányfőknek kell meghozniuk a szeptember 14-i uniós belügyminiszteri találkozót követően.
Fontos a szolidaritás
Az EU-n belül szolidárisan kell kezelni a migrációs válságot, „de nagyon nyíltan kell beszélni a helyzet okozta nagy fenyegetésekről és kihívásokról is” – véli. Hangsúlyozta: a migránsokat „az EU-n kívül kellene regisztrálni és továbbirányítani”, ehhez „még jobb koordinálásra, a belügyminiszterek még nagyobb együttműködésére van szükség”, valamint az európai határok védelmére létrehozott Frontex ügynökségnek a nagyobb mértékű részvételére is.
A magyarországi bevándorlási hullámról beszélve Schetyna úgy értékelte: szemmel láthatóan Európa teljesen új helyzetben találta magát, a fenyegetés nem egy országot, hanem az egész EU-t érinti, ezért az összes uniós tagállamnak együtt kell működnie, és döntenie kell. A lengyel külügyminiszter az összes uniós ország előtt álló nagy kihívásnak nevezte a már az unió területére lépett bevándorlók elosztását.
A lengyelek készek a menekültek fogadására
Ezt megelőzően Ewa Kopacz kormányfő a menekültekkel kapcsolatos válságstáb szombati varsói ülése után közölte: Lengyelország logisztikailag kész a júniusi uniós kormányfői csúcstalálkozó után vállalt kötelezettség teljesítésére, amelynek értelmében befogad kétezer menekültet, bár kikötötte: nem hagy jóvá olyan intézkedést, „amely veszélyeztetné életünket, az ország és az emberek gazdasági és szociális biztonságát”.
A lengyel bevándorlási hivatal vezetője, Rafal Rogala, szombaton közölte: Lengyelország a válságtervek különféle változataival rendelkezik a migránsok nagyobb hullámának esetére. Schetyna szombaton arról is tájékoztatott, hogy a visegrádi négyek külügyminiszterei, valamint a luxemburgi és a német külügyi tárca vezetője pénteken Prágában tárgyalnak a migrációs válságról.
A lengyel püspöki kar elnöke is a befogadására buzdít
Minden lengyelországi egyházközségnek készen kell lennie az üldözöttek befogadására – mondta vasárnapi prédikációjában az európai migrációs hullámra utalva Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki kar elnöke. Gadecki érsek prédikációja a kelet-lengyelországi Chelmnóban hangzott el.
A püspöki kar elnöke elmondta: a lengyel hívőknek „fel kell készülniük a szenvedőknek való segítségnyújtásra”, „szükséges, hogy minden egyházközség helyet készítsen azoknak az embereknek, akiket üldöznek, akik ide jönnek a segítségükre nyújtott kéz reményében, azon testvériség reményében, melyre máshol nem találnak”.
Wojciech Polak lengyel prímás még csütörtökön azt mondta el a KAI lengyel katolikus hírügynökségnek: a menekültek befogadását „szervezett, nem pedig kontrollálatlan, spontán, kaotikus és problémát kiváltó” módon kell végrehajtani. A segítséget „vallásra és felekezetre való tekintet nélkül”, de összhangban a lengyel joggal, „a hazai kultúra és hagyomány tiszteletben tartásával” kellene megszervezni.
Identitásválságba kerülhetnek a muszlim menekültek
A menekültek letelepedésének esélyeit fontolgatva Henryk Hoser, a Varsó-Prága egyházmegye érseke pénteken úgy nyilatkozott az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak: nem lenne igazságos csak keresztény menekülteket befogadni, bár Lengyelországban – a nyugat-európai államoktól eltérően – nincsenek nagy muzulmán közösségek, melyekbe az érkező nem keresztény felekezetű migránsok beolvadhatnának. Lengyelországban egy kicsi, évszázadok óta létező, tatár származású, már kulturálisan asszimilálódott muzulmán közösség él, a befogadott menekültek viszont „bizonyos jellegű gettósodásra ítéltetnének”, és ezt jó lenne elkerülni. Hoser érsek elmondta: a lengyel katolikus egyház jótékonysági szervezete, a Caritas már nagyszabású terveket készít a menekültek befogadására.
A katolikus egyház a legrugalmasabban működő nem állami struktúrának számít Lengyelországban. A lengyelországi egyházak, valamint a jótékonysági szervezetek és vállalkozók támogatásával egy lengyel-szíriai származású keresztény aktivista vezette, Estera nevű alapítvány nemrégen 300 szíriai keresztény család befogadását szervezte meg, ebből 167-en már meg is érkeztek Lengyelországba.
Lengyelország a júniusi uniós kormányfői csúcstalálkozó után 2 ezer menekült befogadását vállalta, önkéntes alapon. Ewa Kopacz kormányfő a menekültekkel kapcsolatos válságstáb szombati varsói ülése után közölte: Lengyelország logisztikailag kész a már vállalt kötelezettség teljesítésére. További migránsok esetleges befogadását illetően kikötötte: nem hagy jóvá olyan intézkedést, „amely veszélyeztetné életünket, az ország és az emberek gazdasági és szociális biztonságát”. A lengyel bevándorlási hivatal vezetője, Rafal Rogala, szombaton közölte: Lengyelország a válságtervek különféle változataival rendelkezik a migránsok nagyobb hullámának esetére.
Újabb csoport indult el gyalog az osztrák határ felé
A migránsok egy újabb csoportja indult el gyalog a Győr melletti Vámosszabadiból az osztrák határ felé. A tudósítások szerint mintegy százan lehetnek, akik az út mentén gyalog indultak az osztrák határ, illetve Bécs felé. Az M1 képei szerint a migránsok rendezetten gyalogolnak az út szélén, a közúti forgalmat nem akadályozzák.
Kiürítik a röszkei hangárt
Elkezdték a röszkei hangár kiürítését, a bérelt épületben és a körülötte felállított sátrakban év eleje óta helyezték el a Csongrád megyében elfogott határsértőket. A rendőrség a határhoz közeli idegenrendészeti előállítóhely kiürítését vasárnap kezdte meg, miután éjszaka megnyitották a néhány méterre álló új tábort. A létesítményben vasárnap már nem őriztek egyetlen határsértőt sem, a sátrak üresek voltak. Egy mobil illemhelyeket üzemeltető cég munkatársa a vécék fertőtlenítését végezte.
A hangár megnyitásáról akkor döntött a rendőrség, amikor az éve elején, az akkor még jellemzően koszovói állampolgárokból álló határsértők száma naponta több száz fölé emelkedett, és a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség épülete szűkössé vált az emberek elhelyezésére. Előbb csak a hangárépületbe kerültek a migránsok, majd ahogy fokozatosan emelkedett a határsértők száma, egyre több sátrat állítottak fel a kerítéssel körbe vett telken. A rendőrök itt kezdték el a határsértők regisztrációját, a migránsokat azonosító karszalaggal látták el, illetve rögzítették a legfontosabb adataikat. Az előállítóhelyen folyamatos volt a határsértők ellátása, enni és innivalót kaptak.
Megnyílt az új idegenrendészeti előállító Röszkén
Megnyílt az új idegenrendészeti előállító Röszkén, a táborba, ahol a regisztráció zajlik, vasárnapra virradó éjszakától folyamatosan kísérik be az elfogott határsértőket – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A Belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint az úgynevezett hangártól néhány száz méterre kialakított tábor építése 38 millió forintba került. A beruházáson, a munkások mellett, elítéltek is dolgoztak, akikre büntetés-végrehajtási őrök felügyeltek.
A hétszázszor százötven méteres területet ugyanolyan horganyzott acél oszlopokkal vették körbe, mint amiből az ideiglenes határzár épült, a kerítés tetejére NATO-drótot erősítettek. A 10,5 hektáros területet zúzott kővel szórták le, közvilágítással látták el, és mintegy száz sátrat állítottak fel. A tábor bejáratánál a személyzet számára konténereket helyeztek el, valamint egy mikrohullámú átjátszótornyot is telepítettek.
Jobb körülmények közé kerülnek
Késő este a regisztráció ellen tiltakozó migránsok közül – megnyugtatásuk érdekében – többet beengedtek körülnézni a táborba. A beszámolójuk szerint a fűtött sátrakban kényelmes ágyak vannak. A rendőrség korábbi közlése szerint ezer ember befogadására alkalmasa a gyűjtőpont.
Az utóbbi hetekben Röszke térségében érkezett az országba a legtöbb illegális bevándorló. A déli határszakaszon elkészült ugyanis az ideiglenes határzár gyorstelepítésű drótakadály része. Röszke közelében azonban a magyarországi település és a szerbiai Szabadka között áthalad a vasútvonal, amit kihasználva a migránsok be tudnak lépni az országba. Itt a múlt héten leállították a vasúti közlekedést, mert a migránsok megdobálták a közlekedő vonatot.
Újabb ezrek érkeztek Macedóniából Szerbiába
Éjszaka újabb több ezer migráns érkezett Macedóniából Szerbiába, a szerb-macedón határhoz közeli Presevóban jelenleg is több mint kétezren várnak arra, hogy nyilvántartásba vegyék őket, és megkapják a 72 órás tartózkodást biztosító engedélyt. A magyar közmédia helyszínen tartózkodó tévés tudósítója közölte: több ezren éjszakáztak a befogadóközpont közelében, a migránsok sátorban, illetve pokrócon aludtak. A migránsok egyre feszültebbek, több szóváltás is történt a várakozók között, tettlegesség azonban nem történt.
Délről ismét tömegek érkeznek
Macedóniából Szerbiába naponta mintegy háromezren lépnek be, ők a nyilvántartásba vétel után a magyar határ felé indulnak tovább, első célpontjuk a szerb főváros, ahonnan Szabadka és Magyarkanizsa felé indulnak tovább. A belgrádi autóbusz-pályaudvarról naponta 28 menetrendszerinti járat és több különjárat indul az említett észak-vajdasági települések felé, a legtöbb jegyet a migránsok vásárolják meg.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szombaton is megismételte, hogy Szerbia nem emel kerítést, és nem épít falat egyik határán sem, és a balkáni ország mindent megtesz, hogy segítsen a Közel-Keletről vagy Afrikából érkezőknek. Belgrádi civil szervezetek több akciót is szerveztek, amelyekben élelmiszert, ruhaneműt és tisztálkodási szereket gyűjtöttek a migránsoknak.
Ellenünk tiltakoznak
Szombat este a belgrádi magyar nagykövetség előtt több tucatnyian gyűltek össze, hogy Magyarország migránspolitikája ellen tiltakozzanak. A nagykövetség épülete előtt az emberek gyertyát gyújtottak, valamint virágokat helyeztek el azok emlékére, akik az Európai Unióba vezető út során életüket vesztették.
