Annak a veszélynek a tükrében, amit az euróövezeti stagnálás és a kelet-ukrajnai konfliktus a lengyel gazdasági növekedésre jelent, Bratkowski szerint a monetáris tanácsnak az üzleti bizalom megerősítése érdekében hathatós monetáris intézkedésekkel kellene nyilvánvalóvá tennie beavatkozási készségét. „A kamatlábakkal a fundamentális gazdasági tényezőket nem lehet befolyásolni, de az üzleti hangulatot igen” – fogalmazott.
Nem lesz hirtelen változás
A lengyel gazdaság legnagyobb kockázati tényezői – az euróövezeti stagnálás és a kelet-ukrajnai konfliktus – nem fognak egyik napról a másikra elillanni. Az euróövezeti gazdasági helyzet „a legjobb esetben is csak szerény mértékben javulhat”, Lengyelország keleti exportja pedig „nem fog egyhamar helyreállni” azt követően sem, hogy elcsitultak a kelet-ukrajnai feszültség katonai, és politikai elemei egyaránt.
A monetáris tanácsnak ezért „itt és most kell egységet felmutatnia a gazdasági növekedés támogatása mellett annak bizonyítására, hogy inflációs veszély híján rendelkezik is az ehhez szükséges monetáris eszközökkel” – fogalmazott.
Nyitott kérdések
A mostani gazdasági lassulás természetét és tartósságát illetően felmerült számos nyitott kérdés függvényében Andrzej Bratkowski a szerinte szükséges kamatcsökkentések terjedelmét az „evidens” 50 és a „maximum” 150 bázispont közé teszi, de a legvalószínűbb forgatókönyvnek az alapkamat 100 bázispontos csökkentését tartja.
„Nehéz lenne megmondani, hogy a jelenlegi lassulást egy vagy két negyedéves korrekciónak kell-e tekinteni, vagy ténylegesen letargiába esett volna a gazdaság” – fogalmazott Andrzej Bratkowski. Egy kis lépésekben végzett „mérsékelt” lazító ciklus megadná a lehetőséget a monetáris tanácsnak az ütemezés módosítása mellett a könnyítés azonnali leállítására is – mutatott rá.
A többség dönt
Ahhoz, hogy Lengyelország behozza lemaradását, most azonnal 100 bázisponttal csökkentenie kellene az alapkamatot – mutatott rá. Egy ilyen lépéssel azonban a kapkodás látszatát keltené pont olyankor, amikor megnyugtató jelzéseket kell adnia a fogyasztói és üzleti bizalom támogatásához. Egy októberi 25 bázispontos kamatcsökkentés például egy ilyen „mérsékelt” jelzés lehetne – mondta a monetáris tanács tagja, hozzátéve, hogy az egység demonstrálása végett a maga részéről akár egy 50 bázispontos vágást is támogatna, ha többség alakulna ki mögötte.
Andrzej Bratkowski szerint jóval nagyobbak a gazdasági lassulás és a gyengülő infláció, mint a gazdaság túlfűtésének és az árak emelkedésének a kockázatai, ezért nem kell attól tartani, hogy a kamatvágás szükségességének a kommunikációja túlzott csökkentési várakozásokat ébresztene a piacon. Ha már beindult a növekedés, a jegybanknak bőven lesz ideje és módja korrigálni, mielőtt az áremelkedés mértéke lépéskényszerbe hozná – mondta.
Lazítási ciklus
A jelenleg „kissé alulértékelt” zloty is minden gond nélkül képes lesz átvészelni egy lazítási ciklust, „feltéve, hogy arra nem pánikkeltő módon kerül sor” – jelezte a jegybank monetáris tanácsának a tagja. A kérdés igazából az, hogy a pénzügyi rendszer maga mekkora kamatcsökkentést képes elviselni a stabilitás veszélyeztetése nélkül – jegyezte meg. „Az Európai Unióban jellemző kamatszintet tekintve megvan a lehetőségünk egy 100 bázispontos csökkentésre” – mutatott rá Andrzej Bratkowski. „Ennyi – véleményem szerint – akár biztosra is vehető. De nem zárnám ki a 150 bázispontot sem. Még az is megengedhető lenne” – mondta.
Ha a zloty a kamatcsökkentések miatt fokozatosan gyengülne, inflációs szempontból még előnyös is lenne – mutatott rá Andrzej Bratkowski, a lengyel jegybank monetáris tanácsának a tagja a PAP hírügynökségnek adott interjúban. A monetáris tanácsnak szerinte felesleges a zloty gyengülése miatt aggódnia, hiszen „jelenleg nehéz eldönteni, mi gyengíti jobban a zlotyt, a gazdasági lassulás, vagy a kamatprémium szűkülése” – mutatott rá.
