Két évvel ezelőtt a külföldiek szinte habzsolták a kínai papírokat Sanghajban, amikor kinyitották nekik a hongkongi kiskaput. Emlékezhetünk, hogy kezdetben 250 és 300 milliárd jüanos kvótákkal korlátozták a programot.
Hétfőn a sencseni és a hongkongi piacok összekapcsolása ennél is ígéretesebb lehet, hiszen most a világ második legnagyobb forgalmú tőzsdéje nyit, s úgy tűnik egyből szélesre tárja kapuit. Mivel ez a piac másfélszerese a sanghajinak, ezért a régi limitek ezúttal szóba sem kerültek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A „kínai Nasdaq”
A sencseni tőzsde, hasonlóan a sanghajihoz, klasszikus részvénypiac, mégis jól tapintható néhány lényeges különbség – hangsúlyozta Blahó Levente, a Raifeisen elemzője. Mondván, amíg a nagy befektetési alapok által kedvelt Sanghajban többségben vannak az állami tulajdonú cégek, s a pénzügyi szektor és az energiaipar dominál.
Addig Sencsen a „kínai Nasdaq”, ahol a forgalom 70 százaléka kisbefektetőknek köszönhető, s ahol többségében a magáncégek kispapírjai forognak. A részvények egyötödét adják a technológiai cégek, de a fogyasztási cikkek gyártóinak is jelentős a súlya.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Drámaian tükrözi a kínai piacot
Sencsenben, persze, nem csak a forgalom nagy, de a volatilitás is jelentős. Azt mondhatjuk, hogy Sencsen sokkal drámaibban követi, jobban leképezi a kínai belső piaci mozgásokat, mint Sanghaj. Ezért is lehet annyira érdekes a külföldiek számára. Mert ha már nem is tekinthető fekete doboznak a kínai piac, még mindig nagyon keveset tudunk róla.
Számszerűen, azt látjuk, hogy Sanghajban 1117 céget jegyeznek, Sencsenben 1818-at, míg New Yorkban 2316-ot. Forgalom tekintetében a sanghaji piac harmada a New York-i tőzsdének, a sencseni pedig a fele.
Hongkong lehet a nyertes
Hongkong jellemzően afféle kísérleti lombik, ahol a kínai vezetés a különféle „liberók” lehetséges hatásait teszteli, illetve jobbára ezt a szelepet nyitja ki a Nyugat felé. Két évvel ezelőtt, amikor összenyitották a hongkongi és a sanghaji tőzsdét, első körben inkább a külföldiek kínai piacra lépését segítette az intézményes kapcsolat. A kínai befektetők csak egy negyedév után jelentek meg a Hongkongban, s nagyjából egyéves tanulási folyamat után kerültek többségbe a hongkongi parketten. A folyamat a tőzsdeindexekben is tükröződött. A hongkongi index csúcsokra tört, miközben a sanghaji index csak oldalazgatott.
Most sokkal rövidebb tanulási folyamatra számíthatunk, s arra, hogy a sanghaji alapkelezőknél a sencseni kisbefektetők jóval aktívabbak lesznek a hongkongi piacon. Más szóval, az újabb nyitás nyertese is Hongkong lehet.
