Pesszimista várakozások
Rendkívül pesszimisták életkilátásaikat illetően a legfiatalabb aktív – 20 és 29 év közötti – korosztály tagjai: várható életkorukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számolnak nyugdíjas évekkel – derül ki az NN Biztosító reprezentatív, online felméréséből.
A fiatal korosztály pesszimizmusa azért is szembeszökő, mert a demográfiai adatok szöges ellentétben állnak a várakozásaikkal. A KSH adatai szerint Magyarországon 2013-ban a nyugdíjas kort megélő, 65 éves férfiak átlagosan plusz 14,5 év, a nők pedig plusz 18,4 év várható élettartammal számolhattak. A tendencia egyértelműen növekvő: 1991 és 2013 között a 65 éves férfiak várható élettartama 2,4, míg a nőké 2,8 évvel növekedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
A korral jön az optimizmus
Az idősebbek realistábban számolnak. „Talán nem meglepő, hogy minél közelebb érünk a nyugdíjas korhoz, annál pozitívabban ítéljük meg saját életkilátásainkat. A harmincasok a legfiatalabbakhoz hasonlóan pesszimisták, a negyvenesek azonban már 70, az ötvenesek pedig 71 éves várható életkorral számolnak. Azonban még a viszonylag optimista ötvenesek is legalább egy évtizeddel alábecsülik várható életkorukat” – vetette össze a kutatás eredményeit a KSH adataival Bagyánszki Éva az NN Biztosító kutatási vezetője.
A várható élettartam növekedésének pedig komoly társadalmi hatásai is lesznek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint már 2015 végén is 2,17 millió nyugellátásban részesülő magánszemély élt Magyarországon, ám a várakozások szerint ez a szám – az aktív népesség számának csökkenésével párhuzamosan – tovább növekszik majd.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezt alátámasztja, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Azaz az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya a magyar lakosságon belül megduplázódik.
Elmaradnak a megtakarítással
A várható élettartam miatti – téves – pesszimizmus magyarázhatja azt, hogy a fiatalok nem takarítanak meg nyugdíjas korukra. Az NN Biztosító kutatása szerint a nyugdíjcélú megtakarítással egyáltalán nem rendelkezők aránya a kor előrehaladtával fokozatosan csökken: a 20-29 éveseknél még 67 százalék, a 40-49 éveseknél viszont már csak 46, az 50-65 éveseknél pedig 42 százalék.
„Pedig nem csak demográfiai érvek szólnak a mielőbbi döntés mellett. Minél előbb kezdünk el nyugdíjunkra félretenni, annál alacsonyabb rendszeres megtakarítással tudunk jelentős nyugdíjvagyont felhalmozni” – tette hozzá Bagyánszki Éva.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Alig lesz nyugdíj
Amire szükség is lesz: Az NN Biztosító szakembereinek az Európai Unió nyugdíj-prognózisán alapuló kalkulációja szerint a demográfiai változások következtében jelentősen csökkenni fog az állami nyugdíj: 2050-ben, mikor egy mai kora harmincas nyugdíjba vonul, a jelenlegi induló átlagnyugdíjnak mindössze 79 százalékát, a ma húszévesek 2060-ban pedig csupán 75 százalékát fogják megkapni.
A fizetésekkel összevetve a szakadék még nagyobb: harmincasok esetén az induló nyugdíj az átlagfizetéseknek 65,6 százaléka, húszasok esetén pedig 62,3 százaléka lesz. Azaz a mostani húszasoknak, harmincasoknak az aktív korban megszokott életszínvonalukhoz, és a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentős mértékben meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat – legalább másfél évtizeden keresztül.
Ráadásul a fiatalok gondolják leginkább úgy, hogy időskorukban nem kívánják majd visszafogni költéseiket. Az NN kutatása szerint 58 százalékuk nem kíván kevesebbet költeni ruházkodásra, 63 százalékuk nem fogná vissza a szórakozásra és utazásra költött pénzösszegeket, és mindössze 13 százalék költene kevesebbet élelmiszerre, mint aktív korában.
