A köztársasági elnök délelőtt telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral és Xavier Bettelel, az Európai Unió elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnökével annak érdekében, hogy közös javaslatokat tegyenek a menekült válság megoldására, és a nap folyamán még Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is beszélni fog a francia elnökség tájékoztatása szerint.
A teljes francia politikai elitet megrázta annak a hároméves szír menekült gyereknek a holttestéről készült felvétel, akit a törökországi Bodrum-félszigetnél vetettek partra a hullámok szerdán.
„Aylan Kurdinak hívták. Azonnal cselekedni kell. Sürgős európai mobilizációt” – írta csütörtök reggel a Twitteren Manuel Valls francia miniszterelnök, aki a fotót is közzétette.
A tengerparton fekvő gyermek holttestéről készült felvételt először a közösségi oldalakon lehetett látni, csütörtökön már számos európai napilap is közölte. Franciaországban egyetlen újság sem jelentette meg. Egyedült a délután megjelenő Le Monde döntött úgy, hogy címlapján teszi közzé a felvételt.
A közlés helyességéről a francia médiában néhány óra alatt kialakult heves vita kapcsán Vallaud-Belkacem oktatási miniszter az I-télé francia hírtelevíziónak azt mondta, hogy szerinte a felvételt mindenképpen közzé kell tenni, mert „a migránsok helyzete tarthatatlanná vált”, és Franciaország sem „fordíthatja el a tekintetét”.
„Egyesek azt kérdezik, hogy helyes-e ilyen fotót bemutatni. Szerintem muszáj megtenni. (…) Mert ki kell nyitni a szemünket, tudnunk kell a migránsok helyzetéről, erről a nyomorúságról, azokról a borzasztó helyzetekről, amelyek a migránsokat arra késztetik, hogy életük kockáztatásával a gyermekeikkel útnak induljanak” – fogalmazott a tárcavezető. Arra is emlékezetett, hogy az év eleje óta 2500 migráns halt meg a Földközi-tengeren.
Legalább 11, feltehetően szíriai migráns fulladt vízbe szerdán az Égei-tengeren, miután két csónakjuk elsüllyedt Törökország és a görög Kosz-sziget között.
Az egyik csónakban 16-an voltak, és a Bodrum-félszigeti Akyarlaból indultak útnak Kosz felé. Közülük heten haltak meg, négyet kimentett a vízből a parti őrség, és még öt embert keresnek. Egy másik csónakon, amely ugyanonnan indult és ugyanoda tartott, hat, feltehetően ugyancsak szíriai menekült volt. Három gyerek, köztük a hároméves Aylan Kurdi és testvére, az ötéves Galip, és egy asszony fulladt vízbe. Ketten túlélték a balesetet, volt mentőmellényük, és elérték a partot.
A francia elnöki hivatalba összehívott tárcaközi egyeztetésre a miniszterelnök mellett a környezetvédelmi, a költségvetési, a lakhatási, az Európa-ügyi, valamint a kül- és belügyminiszter kapott meghívást.
„A háború, üldöztetés, kínzás, elnyomás elöl menekülőket be kell fogadni” Franciaországban – mondta még vasárnap Manuel Valls francia miniszterelnök, aki szerint „hosszú távú, az emberségesség, a felelősség és a határozottság értékein alapuló válaszokat” kell találni.
A kormányfő másnap bejelentette, hogy a jövő év elejére az Európai Unió pénzügyi támogatásával Párizs létrehoz egy 1500 férőhelyes menekülttábort az észak-franciaországi Calais-ban, ahol jelenleg a helyiek által csak dzsungelnek nevezett illegális sátortáborban migránsok ezrei húzzák meg magukat nyomorúságos körülmények között.
Valls „tartós európai migrációs politikát” sürgetett, és üdvözölte, hogy Európa megmozdult annak érdekében, hogy „módszeresen és intelligens módon megoldásokkal szolgáljon” a menekültválságra, és visszautasít minden demagógiát.
A csempészhajók elleni tevőleges haditengerészeti fellépés megkezdését Enrico Credendino ellentengernagy, a művelet olasz parancsnoka javasolta a múlt héten. E fellépés egyelőre még nem a líbiai parti vizeken, csupán a nemzetközi vizeken történne.
Az illegális migráció elleni uniós haditengerészeti művelet első, felderítési szakaszának megkezdését július másodikán jelentették be Brüsszelben. Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban döntöttek úgy, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek ellen. Az EUNAVFOR Med elnevezésű műveletet május 18-án hívták életre a tagállamok külügyminiszterei, majd június 22-én hozták meg a döntést a művelet első, felderítési szakaszának megkezdéséről.
Az első, felderítési szakaszban – közölte Mogherini – 16 alkalommal azonosítottak embercsempészhajókat, amelyek ellen akciót lehetett volna indítani, de erre eddig nem volt felhatalmazás.
A most tervbe vett második szakasz – amelynek megkezdéséről a hivatalos döntés Mogherini szerint néhány héten belül várható – a gyanús hajók átvizsgálását jelentené, valamint annak megakadályozását, hogy a zömmel Líbiából útnak induló, menekültekkel zsúfolt vízi járművek eljussanak az olasz partokig.
A művelet harmadik szakaszára – a líbiai parti vizekre való behatolásra, a csempészhajók elindulás előtti megsemmisítésére – az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása hiányában egyelőre nem akar vállalkozni az unió.
A második szakasz elindításához az eddiginél több hajóra lesz szükség – emelte ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, és a védelmi miniszterek luxembourgi eszmecseréje nyomán derűlátóan szólt arról, hogy a tagországok rendelkezésre fogják bocsátani a szükséges haditengerészeti kapacitásokat.
