A Központi Statisztikai Hivatal kedden kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal nőttek az augusztusi 0,1, illetve 0,4 százalékos csökkenés után. Az éves maginfláció az augusztusi 1,2 százalékról 1,4 százalékra emelkedett.
A legnagyobb mértékben a dohányáruk (4,0 százalék) és a szolgáltatások (1,3 százalék) drágultak szeptemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az üzemanyagokért 3,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a tavaly szeptemberinél, de az árcsökkenés már sokkal kisebb mértékű, mint a korábbi hónapokban, amikor kétszámjegyű volt a csökkenés. Az előző hónaphoz képest pedig 3,0 százalékkal nőtt az üzemanyagok ára szeptemberben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Fontosabb indikátor a maginfláció
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy csupán a bázishatások miatt erősödött a gazdaságban érzékelhető inflációs nyomás. A Magyar Nemzeti Bank számára fontosabb indikátor a maginfláció, amely továbbra sem tudott kimozdulni a nagyjából másfél éve jellemző 1-1,5 százalékos sávból, bár az elmúlt három hónap átlagához képest 0,2 százalékponttal magasabb, 1,4 százalékos maginflációt mért a KSH.
Szinte minden jelentősebb termékkörben pozitív volt az éves áremelkedés. Kiemelte viszont a tartós fogyasztási cikkeket, ahol a forint ereje és a továbbra is nyomott külső infláció miatt továbbra is alig érezhető az árak emelkedése.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Összességében az év egészét tekintve 0,5 százalék körüli átlagos inflációra lehet számítani, lefelé mutató kockázatokkal. Az év végén a jövedékiadó-emelések és a bázishatások következtében azonban már 1,5 százalék feletti infláció lehetséges.
Az üzemanyagárak hatásai érzékelhetők
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában egyebek mellett kiemelte, az infláció több hónap után a várakozásoknak megfelelően azért tért vissza a pozitív tartományba, mert szeptemberben beléptek az üzemanyagárak tavaly év végi zuhanásának bázishatásai, emellett az üzemanyagárak havi szinten emelkedést mutattak.
A meglepetést leginkább a dohánytermékek vártnál kisebb árnövekedése okozta, mivel a jövedékiadó-emelés még nem jelent meg az árakban. A maginfláció, minimális mértékben, 1,4 százalékra nőtt, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Októberben részben bázishatások, részben a dohánytermékek és üzemanyagok jövedéki adójának emelése miatt az infláció 1,5 százalék közelébe emelkedhet, év végére pedig elérheti a 2 százalékot. A tavalyi átlagos infláció mínusz 0,1 százalék volt, idén 0,5 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank.
Jövőre az infláció 2,1 százalékra emelkedhet. A béremelkedések költség-, valamint keresletnövelő hatásai magasabb inflációt is eredményezhetnek, azonban ezt ellensúlyozhatja a forint erősödése, valamint a továbbra is igen alacsony nemzetközi inflációs környezet.
Jövőre 1,7 százalékos inflációt várnak
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is megfelelt a várakozásoknak az infláció gyorsulásának mértéke. Megjegyezte, hogy szeptemberben megfordulni látszott a szolgáltatások drágulásának fokozatos lassulása, amely a nyári hónapokat jellemezte.
Az év elején tapasztalt sertéshús árcsökkenés egy része eltűnt, hiszen januárban több mint 17 százalékkal volt olcsóbb az egy évvel korábbi árhoz képest, de ez a különbség szeptemberre 10,8 százalékra csökkent. A szeptemberi adatok fényében az Erste fenntartja az egész évre vonatkozó 0,4 százalékos inflációs előrejelzését, jövőre pedig átlagosan 1,7 százalékos inflációt várnak.
Marad az alapkamat
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a bázishatás, ezen belül az üzemanyagok és a piaci szolgáltatások húzták fel éves összevetésben az inflációt. Az elemző azt is elmondta, hogy a belső fogyasztás élénkülése is hozzájárul a piaci szolgáltatások enyhe drágulásához. Az év hátralévő részében gyorsulhat az infláció.
Az októberi adatban már szerepet kap majd a jövedéki adó emeléséből adódó üzemanyag-drágulás. Ebben a hónapban az infláció 1 százalék fölé kúszhat, amire 2013 szeptembere óta nem volt példa – mondta Németh Dávid.
Idén decemberben az infláció 1,7 százalékra gyorsulhat, éves átlagban 0,4 százalékos érték várható. Jövőre pedig 2 százalékos lehet az éves átlagos infláció, de az infláció gyorsulása miatt a monetáris politika várhatóan nem változik. Az alapkamatot a jelenlegi kilátások alapján várhatóan 2018 közepéig változatlanul hagyja a Magyar Nemzeti Bank, addig pedig az elmúlt hónapokban alkalmazott nem konvencionális eszközöket fogja használni a monetáris politika finomhangolására, vélekedett a K&H vezető elemzője.
