Hozzájárulást az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell megfizetni, ebben a körben csökken az áfa 2017-től 27 százalékról 18 százalékra, majd 2018-tól várhatóan 5 százalékra.
A hozzájárulás alapja a szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke, mértéke 4 százalék. Az összeget az önadózás szabályai szerint kell megállapítani és bevallani. A hozzájárulásból származó bevétel a központi költségvetés bevétele, amelynek megfelelő összeget a külön jogszabályban meghatározott turizmus fejlesztési feladatokra kell fordítani a költségvetés turisztikai célelőirányzatán keresztül.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Hegedüs Sándor, az adótanácsadó RSM Hungary adóüzletág vezetője úgy vélte, a jogalkotó szándéka az összességében két év alatt 22 százalékos adókulcscsökkentés korrekciója volt.
Blogbejegyzésében feltételezte, hogy az éttermek jövedelmezőségük jelentős javulását csak részben osztanák meg a fogyasztókkal, illetve a költségvetéssel.
Azt is megjegyezte, hogy a törvényjavaslat nem számíthat olyan erőteljes nemzetközi ellenállásra, mint azt a korábbi, erős lobbi érdekeket (telekom, energia, kiskereskedelmi láncok, reklám) sértő ágazati különadók. A beterjesztett szöveg ugyanis felhasználja a korábbi európai uniós kritikákat, így nem minősül egy második általános forgalmi adónak.
A reklámadó kapcsán megismert versenyjogi érvelésre is tekintettel van, nem vezet be progresszív adóztatást, ezzel mintegy állami támogatást nyújtva az alacsonyabb adókulccsal adózó vállalkozásoknak – tette hozzá. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a tervezetből még nem derül ki, elszámolható-e a hozzájárulás a társasági adóalap terhére.