Meghatározhatják, hány ember lakhat egy faluban? Az új törvénytervezet szerint igen. A települések saját lakosságszám-korlátot húzhatnak, és akár feltételekhez is köthetik a betelepülést. A cél a zsúfoltság és az árdrágulás megelőzésének védelme. Az intézkedés azonban komoly vitákat válthat ki. De vajon hol a határ a közösségépítés és a kizárás között?
Elkészült a törvénytervezet, amely szabályozná a betelepülést
A kormány nyilvánosságra hozta azt a törvénytervezetet, amely lehetőséget adna a településeknek arra, hogy korlátozhassák a betelepülést, feltételekhez kössék az ingatlanvásárlást, sőt akár lakcímbejelentést is – jelent meg a hír a Magyarország Kormánya oldalán.
Az új szabály célja a települések védelme, arculatuk és közösségi jellegük megőrzése és elsősorban a zsúfoltság, az árdrágulás és a helyiek kiszorulásának megelőzése. A jogszabály nyolc napig véleményezhető, és az Alaptörvény hétfői módosítása után már alkotmányos alapot is kapott a települések önvédelmi joga.
A tervezet szerint a helyi önkormányzatok:
- meghatározhatják a „kívánatos lakosságszámot”,
- korlátozhatják a nem helyiek ingatlanszerzését,
- feltételekhez köthetik a lakcímbejelentést,
- és elővásárlási jogot biztosíthatnak a helyieknek.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az új helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatról beszélt a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Szerinte a tervezettel a cél, hogy megőrizzék a települések hagyományos szerkezetét és arculatát, különösen az olyan területeken, ahol az elmúlt években túlzott népességnövekedés zajlott – mint a budapesti agglomeráció, a Balaton és a Velencei-tó térsége.
A települések saját hatáskörben mivel élhetnek?
Csak azok a települések élhetnek a jogvédelmi eszközökkel, amelyek:
- rendeletben meghatározták a kívánatos lakosságszámukat,
- és ezt a szintet már el is érték.
A lakosságszám nem lehet alacsonyabb a rendelet hatályba lépésének évében mért értéknél, és a természetes népességnövekedés nem számít bele a korlátozásba.
A betelepülni szándékozóknak jogvédelmi eljárást kell indítaniuk, amelyhez dokumentumokat kell benyújtani, és akár személyes meghallgatáson is meg kell jelenniük. Az elutasított kérelmek ellen vármegyei törvényszéken lehet fellebbezni.
Kik kaphatnak mentességet?
A törvénytervezet mentességi esetekről is készített szabályozást. A mentességet kaphat az, aki valamilyen módon kötődik a településhez. Például gyermekkora vagy rokonság. De azok is betelepülési engedményt kaphatnak, akik az adott településen kívánnak munkát vállalni. A közszolgálatot végző személyek is a mentességet élvező csoport tagjai közé tartoznak. Rendőr, orvos, tanár, illetve azok a személyek, akik pluszt adnának a helyi közösségnek. De azok is mentességet kaphatnak, akiket elemi csapás ért és elveszítették az otthonukat. Az önkormányzat saját hatáskörben további csoportokat is mentesíthet.
A jogszabálytervezet kimondja, hogy a jogvédelmi eszközöket „az emberi méltóság megsértése és az indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni”. De indokolatlan megkülönböztetést nem tehetnek.
Címlapkép forrása: Unsplash
