Nem volt olyan politikai párt az utóbbi három évtized alatt, amely valamilyen módon nem részesült volna támogatásba Ivica Todorictól. Viszonzásképpen pedig az állam különleges bánásmódba részesítette a mágnást – írta az N1. Ivica Tododoric 1976-ban szerzett diplomát a zágrábi közgazdasági egyetemen és még abban az évben virágüzletet nyitott. Az Agrokort a kommunizmus bukása előtt, 1989-ben alapította meg. Az első vállalat, amit megvett, a zárai (Zadar) szójagyár volt. Az üzlethez a Zágrábbi Banktól (Zagrebacka banka) kapott hitelt. Az Agrokor az állam számára gabonatartalékokat is vásárolt, ugyanazon pénzintézet kedvezményes hiteleiből. Az ügyből óriási botrány is lett, mert kiderült, a búzát és kukoricát eladták külföldön, az állami raktárak pedig üresek maradtak. Mindazonáltal nem indult büntetőjogi eljárás Todoric ellen, az üzlettel pedig szelet fogott a vitorlájába: 1992-ben megvásárolja Jaminca d.d.-t, Horvátország legnagyobb ásványvíz-előállító vállalatát, 1993-ban a Zvijezda étolaj gyártó céget, 1994-ben a Ledo horvát jégkrémgyártó vállalatot és a Konzum kiskereskedelmi áruházláncot, és 1995-ben az Agrokor hivatalosan is konszerné vált. 2000-ben vásárolta meg a Sarajevski kiseljak boszniai ásványvízgyártó vállalatot, a szerb Frikom jégkrémgyártó vállalatot és a magyar Fonyódi ásványvíz palackozó üzemet. Később kerül tulajdonába a PIK Vrbovec és a PIK Belje mezőgazdasági kombinát, a Tisak trafik- hálózat, majd a szlovén Marcator 2014-ben. A Mercator kiskereskedelmi áruházláncnak Szlovéniában, Szerbiában és Montenegróban is vannak üzletei. Csak Szlovéniában majdnem 11 ezer alkalmazottat foglalkoztat és nagy szerepe van az ország élelmiszeriparában. Egyes számítások szerint bevétele a szlovén bruttó hazai össztermék (GDP) 10 százalékát teszi ki. Todoric a Mercator részvényeinek 53 százalékát vásárolta meg 550 millió euróért (171 milliárd forint). Szakértők szerint az Agrokor emiatt jutott később a csőd szélére. „A horvát privatizáció 4 millió horvát állampolgár szeme láttára, ugyanakkor zárt ajtók mögött folyt” – írta az N1. Az Agrokor akkor kezdett valóban hanyatlásnak indulni, amikor az állam elzárta a pénzcsapokat. Todoric 2017 elején a horvát kormánytól kért segítséget, miután a bankoktól már nem kapott több hitelt. A horvát kormány megtagadta ugyan a pénzügyi támogatást, de a parlament április 6-án gyorsított eljárásban elfogadta a lex-Agrokor néven emlegetett törvényt, amely lehetővé teszi a rendszerszinten fontos vállalatok számára, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást. Az Agrokoron belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát. A törvény alkalmazását a tulajdonosnak és a hitelezőknek kell kérnie, az állam pedig egy biztost nevez ki a vállalat élére, akinek 15 hónapja van arra, hogy átszervezze, fenntarthatóvá és fizetőképessé tegye a vállalatot. A válságmenedzsment kinevezésével egy időben a régi vezetőséget meneszti a kormány. Még mielőtt azonban a törvényt elfogadták volna a parlamentben, a szociáldemokrata ellenzék Zlatko Maric pénzügyminiszter menesztését kérte a kormányból, mert ő korábban az Agrokorban volt igazgató és szerintük tudnia kellett a konszern pénzügyi problémáiról, jóllehet mindvégig azt állította, hogy a vállalat körül minden rendben van. Az ügy majdnem a kormány bukásához vezetett, ugyanis a kisebbik koalíciós partner, a Híd Függetlenek Listája (Híd) is Maric leváltását támogatta. Miután a Híd miniszterei a kormány döntése ellen szavaztak, és később a szociáldemokratákkal együtt megszavazták a bizalmatlansági indítványt a pénzügyminiszterrel szemben, Andrej Plenkovic horvát kormányfő, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke felbontotta a koalíciót a Híddal. A pénzügyminiszter elleni bizalmatlansági indítvány azonban végül nem kapott többséget a horvát parlamentben, ezért Maric a posztján maradhatott. A PwC független könyvvizsgáló cég által nemrég elkészített konszolidált pénzügyi jelentésből ugyanakkor kiderült, hogy az Agrokor éveken keresztül meghamisította könyvelését úgy, hogy több banki kölcsönt is tőkeként könyvelt el, és ezzel félrevezette a hitelminősítőket és a pénzintézeteket, amelyek a kozmetikázott pénzügyi jelentések alapján ítélték meg a vállalat hitelképességét. Ante Ramljak kormánybiztos emiatt büntetőjogi feljelentést tett az Agrokor korábbi vezetői ellen. A rendőrség hétfőn az ügyészség utasítására tizenkét embert tartóztatott le a tizenötből, aki ellen elfogató parancsuk volt. A vád az, hogy hamis pénzügyi jelentéseket fogadtak el és megtévesztették üzleti partnereiket, valamint Ivica Todoric tulajdonost jogellenesen juttatták haszonhoz, és hiányos dokumentációt vezettek a vállalatnál. Ivica Todoric és két fia, Ante és Ivan azonban nem tartózkodtak az országban, és amennyiben belátható időn belül nem jelentkeznek a rendőrségen, nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki ellenük.