Akár 330 millió forintért is elérhető egy vidéki kúria, miközben a budapesti kastélyok ára átlagosan 1,8 milliárd forint, a különlegesebb tételeké pedig a 10 milliárdot is meghaladhatja. Jelenleg 150–200 történelmi ingatlan keres új tulajdonost Magyarországon. A piacot ma már elsősorban a tőkeerős hazai befektetők mozgatják.
Százmilliós kastélyok keresnek gazdát. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Kastélyboom Magyarországon?
Az ingatlanpiacon nem csak lakásokat és házakat keresnek a vevők, hanem a nagyobb értékű történelmi épületek is külön komoly szegmenset jelentenek ma már. Ki befektetésnek, ki saját célra, de a kastélypiacról elmondható, hogy egyre erősebben van jelent az ingatlan világban. Az elmúlt harminc év során a spekulánsok kiesése igazi tisztulást hozott a piacon. Az állami támogatás ezeknél az épületeknél pedig komoly vonzerőt jelent egy kastély beruházásánál.
A mostani helyzetben a piacon 150-200 közötti számban találhatók eladó kastélyok és kúriák. Az árak széles körben mozognak. Akár 10 milliárd forintot is elkérhetnek egy-egy magyar kastélyért, miközben már 330 millió forint körül is találni eladó kúriát. Jelenleg 150–200 kastély és kúria vár új tulajdonosra az országban, a kínálat 80 százaléka vidéken található. A piac szűk, de látványos és presztízs, befektetés és turisztikai lehetőség egyszerre – derül ki a Duna House friss elemzéséből.
330 milliótól 10 milliárdig árulnak kastélyokat
A Duna House adatai szerint az árak erősen függnek a lokációtól. Községekben, kisebb városokban: 330–350 millió forint. Megyei jogú városokban átlagosan 650 millió forint az ár. Budapest belterületén pedig átlagosan 1,8 milliárd forintért kaphatók a kastélyok. A piacon ritkán, de előfordulnak 10 milliárd forint feletti tételek is. Ez a szegmens a Duna House prémium portfóliójának 2–2,5 százalékát teszi ki, vagyis speciális, de stabil piaci rétegről van szó.
Változott a vevői kör és a spekulánsok helyett hosszú távú befektetők vannak a piacon
Az elmúlt években jelentősen átalakult a kereslet szerkezete. A külföldi vásárlók aránya csökkent, a piacot ma elsősorban tőkeerős hazai magánszemélyek és vállalkozások mozgatják.
A korábbi spekulatív vásárlók helyett családi cégek, hosszú távban gondolkodó befektetők, reprezentatív központot kereső vállalkozások jelentek meg. A presztízs továbbra is fontos, de ma már a hasznosíthatóság, például turisztikai, rendezvény vagy üzleti cél legalább ilyen meghatározó.
Nem a vételár a legnagyobb kockázat
A kínálat több mint fele már felújított, újszerű állapotú. Ez csökkenti a vásárlási kockázatot, de nem szünteti meg a legnagyobb kihívástm a fenntartási költségeket.
Egy műemléki épület korszerűsítése akár a vételár többszörösébe is kerülhet, a havi rezsi pedig milliós nagyságrendű lehet. A modernizáció ma már nem luxus, hanem alapfeltétel. Hőszivattyús rendszer, okosvezérlés, korszerű fűtés nélkül egy kastély hosszú távú fenntartása és értéktartása nehezen biztosítható.
Mennyi idő alatt kelnek el ezek az épületek?
Az értékesítési idő jelentősen eltér lokáció szerint. Anagyvárosi kastélyok értékesítési ideje átlagosan 6 és 12 hónap alatt történik. Budapesten átlagosan 1,5 év, míg a vidéki kúriáknál akár 2 év is lehet az értékesítés. Ez az adat jól mutatja, hogy bár van kereslet, ez nem gyorsan forgó piaci szegmens.
Mi hajtja a keresletet?
A legfontosabb motivációk a turisztikai hasznosítás, például butikhotelek és rendezvényhelyszínek formájában indulhatnak beruházások. Reprezentatív céges központok kialakítása és kisebb hányadban magánrezidenciáknak. A kastélyvásárlás ma már nem pusztán romantikus álom, hanem üzleti döntés is lehet.
Befektetés vagy presztízsprojekt?
A jelenlegi 150–200 eladó kastély és kúria azt mutatja, hogy a kínálat jelentős, de a vevői kör szűk és tudatos. Aki ma kastélyt vesz Magyarországon, annak nemcsak a vételárra kell felkészülnie, hanem a hosszú távú fenntartási költségekre és a működtetés realitására is. A kérdés nem az, hogy van-e pénz kastélyra, hanem az, hogy van-e terv arra, mit kezd vele az új tulajdonos.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
