Végh Richárd az újság csütörtöki számában publikált interjúban kifejtette: az első hónapok legfontosabb feladata, hogy a piaci szereplőkkel is egyeztetve kidolgozzák a tőzsde fejlesztését célzó stratégiát. Úgy vélekedett, megfelelő ösztönzők bevezetésével elérhető, hogy éves szinten legalább öt új kibocsátó jelenjen meg a parketten.
A nagyvállalatok, állami cégek mellett szeretnének aktívan foglalkozni a kis- és közepes vállalatokkal (kkv). Ehhez egy kkv-piac létrehozását tervezik speciális keretrendszerrel, ahol speciálisan az ilyen méretű cégek számára alakítják ki a szabályozói környezetet megfelelő transzparencia és védelmi mechanizmusok mellett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Két hónapon belül kiderül, kik azok a kisrészvényesek, akik felajánlják részvényeiket az MNB-nek, és ezáltal milyen mértékben változik a jegybank tulajdonhányada. Ha olyan érdeklődő lenne, aki láthatóan elkötelezett a magyar piac iránt, és szeretne részesedést szerezni a BÉT-ben, az MNB megfontolja, és akár még bővülhet is a tulajdonosok köre – mondta Végh Richárd.
A BÉT tőzsdére vezetése inkább közép- vagy hosszútávon lehet reális a vezérigazgató szerint. Beszélt arról is, fontos, hogy erősödjön a BÉT imázsa nemcsak intézményi, hanem lakossági körben is, a tőzsdén jegyzett cégek pedig úgy érezzék, hogy a magyar gazdasági élet elit klubjának tagjai. Ebből a szempontból felülvizsgálják például a BÉT kategóriarendszerének feltételeit.
