Októbertől indul a biznisz
A jelzálogbank augusztus 25-én kapta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyét a programhoz, amelynek keretében a szabályozott piacra bevezetendő, valamint oda be nem vezetett jelzáloglevelek nyilvános forgalomba hozatalára egyaránt lehetőség van.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az Erste Jelzálogbank októbertől forintban denominált fix vagy változó kamatozású jelzáloglevelek forgalomba hozatalát tervezi nyilvános tőzsdei aukciók formájában. A kibocsátások támogatására több forgalmazóból álló modellt alakított ki a jelzáloglevelek szélesebb körű befektetői elérésére. A hitelintézet elsősorban hazai intézményi befektetők (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak) és bankok érdeklődésére számít.
A nagyobb méretű sorozatok másodpiaci likviditásának támogatása érdekében folyamatos, kötelező kétoldalú árjegyzést biztosító szerződések megkötését is tervezi – közölte az Erste.
Van, aki mentesül
Az MNB 2015 júniusában alkotott rendeletet arról, hogy a magyarországi hitelintézeteknek forint lakossági jelzáloghitel-állományukat legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, jelzálog fedezetű forint forrásokkal kell finanszírozniuk. A JMM bevezetésének fő célja az volt, hogy az éven túli lejáratú jelzáloghitelek forrásainak struktúráját közelítsék a hitelek futamidejéhez, vagyis mérséklődjék a lejárati idők eltéréséből eredő kockázat.
A devizahitelek forintosításának hatására ugyanis jelentősen emelkedett a hosszú lejáratú forinthitelek állománya, ezzel megnőtt a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és betétei között. A rendelkezést eredetileg 2016. október 1-jétől kellett volna alkalmazni, de idén februárban a jegybank 2017. április 1-jére módosította a forint lejárati összhang szabályozásáról szóló rendelet hatálybalépését.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az MNB bejelentette azt is, hogy a 3 milliárd forintnál alacsonyabb lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező intézményeket mentesítik az új előírások alól.
Magyarországon korábban három jelzálogbank volt a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank.
Más is tervezi
Az új szabályoknak való megfelelés érdekében több hitelintézet is bejelentette, hogy saját jelzálog-hitelintézetet alapít, közülük elsőként idén júniusban az Erste Jelzálogbank kapta meg az MNB-től a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Az Este Bank 100 százalékos tulajdonában lévő jelzálogbankot tavaly decemberben, 3,9 milliárd forint indulótőkével jegyezte be a cégbíróság.
Az MKB Bank ugyancsak saját jelzálogbankot alapított. A hitelintézet BÉT honlapján közzétett közleménye szerint az MKB Bank 99 százalékos, valamint a Gránit Bank 1 százalékos tulajdoni részesedésével megalapított MKB Jelzálogbank Zrt.-t június 13-án jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe, működését előreláthatólag 2016 negyedik negyedévében kezdi meg az MNB tevékenységi engedélyének birtokában.
A jelzálogbanknak 2 milliárd forint a jegyzett tőkéje az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgáltatása szerint.
Dolgoznak rajta a K&H-nál is
A K&H Bank jelzálogbankjának megalapítása folyamatban van – közölték a banknál. Bába Ágnes, a bank vezérigazgató-helyettese korábban az MTI-nek azt mondta, a K&H 50-90 milliárd forintnyi jelzáloglevelet bocsáthat majd ki saját jelzáloghitelei mögé néhány százmillió és egymilliárd forint közötti költséggel megalapítható leány-jelzálogbankja segítségével.
A közepes vagy kisebb méretű kereskedelmi bankoknak mérethatékonysági okokból nem éri meg saját jelzálogbankot alapítani, ezek valószínűleg más jelzálogbanktól refinanszírozást vesznek igénybe.
