Az élelmiszer- és energiaárak kiszűrésével számított maginfláció éves szinten 2,2%-ról 2,3%-ra gyorsult, amely viszont megfelelt a várakozásoknak.
A kiskereskedelmi árak növekedési üteme 3,1%-ról 3,3%-ra ugrott, amely közel 5 havi csúcsnak felel meg.
A termelői beszerzési árak júniusban májushoz képest 0,2%-kal nőttek a várt hasonló mértékű visszaesés helyett a két hónappal ezelőtt mért 0,6%-os csökkenés után. Éves bázison 4,2%-os beszerzési áremelkedést tapasztaltak, amely 2012 márciusa óta a legmagasabb ütemnek számít. Az olajárak emelkedése ebben meghatározó szerepet játszott. A brit termelői árak 0,1%-kal nőttek májushoz viszonyítva és 2%-kal tavalyhoz mérten.
Egy másik riport szerint a brit lakásárak növekedési üteme 2,6%-ról 2,9%-ra emelkedett májusban. Londonban 6,6%-kal nőttek az ingatlanárak. Átlagosan 239 ezer fontot kellett fizetni egy lakásért májusban, amely 2002 márciusa, az adatközlés kezdete óta az egyik legmagasabb értéknek számít.
Májushoz képest összességében 0,2%-kal csökkentek a brit fogyasztói árak. A legnagyobb mértékben a ruházati cikkek, a lábbelik és az üzemanyagok drágultak, de ezt ellensúlyozta az élelmiszerek, a repülőjegyek, a kulturális és üdülési szolgáltatások árának vártnál kisebb mértékű emelkedése.
Az angol központi bank (BoE) számításai szerint az infláció előbb-utóbb visszatér majd a jegybank 2%-os középtávú célértékéhez, amint az egyszeri hatások kiárazódnak az indexekből, de nagy valószínűséggel az idei harmadik negyedévben tetőznek 3% körül.
Mivel a fogyasztói árdinamika júniusban még nem érte el a jegybank 3%-os tolerancia szintjét, ezért Mark Carney jegybankelnöknek egyelőre nem kell külön levélben beszámolnia az inflációs folyamatokról George Osborne brit pénzügyminiszternek.
A font 0,3%-os gyengüléssel reagált az inflációs adatra, a 10 éves brit kötvényhozamok 3 bázisponttal, 2,32%-ra ereszkedtek.
