Aggódnak a magyar helyzet miatt
A szóvivő szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden menedékkérőt, beleértve a gyerekeket is huzamosabb ideig a határon elhelyezett, több méter magas drótkerítéssel körbevett konténerekben tartják majd őrizetben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Pouilly úgy látja, hogy Magyarország ezzel az új jogszabállyal megsérti a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit, a törvénynek ráadásul borzalmas fizikai és lelki hatása lesz a már egyébként is nagy szenvedésen keresztülment nőkre, gyerekekre és férfiakra. Mint hozzátette, a gyerekeket soha semmilyen körülmények között nem szabad őrizetbe venni.
Az UNHCR szóvivője emlékeztetett arra, hogy a szervezet már korábban is komoly aggodalmának adott hangot a Magyarország által emelt fizikai, továbbá a jogi és politikai akadályok miatt, amelyek csaknem lehetetlenné teszik a menedékkérők számára, hogy az ország területére lépjenek, menedékjogot kérjenek és nemzetközi oltalomban részesüljenek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A nemzetközi és uniós jogszabályok értelmében a menekültek és menedékkérők őrizetbe vétele csak nagyon ritka esetben igazolható, és minden egyes ember esetében egyedileg kell mérlegelni, szükség van-e a bezárására, éppen azért, hogy a hatóságok elkerüljék a törvénytelen önkényes és mindenkire kiterjedő őrizetbe vételt. Az őrizetbe vétellel szembeni alternatív lehetőségeket kivétel nélkül mindig előnyben kell részesíteni – jegyezte meg a szóvivő.
Ma szavazták meg a szigorítást
Az Országgyűlés a kormány javaslatára kedden fogadott el a jogi határzárat szigorító módosításokat. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 – LMP-s és független képviselők által leadott – nem ellenében, 22 – zömmel szocialista – tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.
A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el.
Változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.
A belügyminiszter indoklásában azt írta, hogy rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos uniós jogszabályokkal: menedékkérelmet nyújtanak be, de az erről szóló döntést megelőzve szabadon mozognak az EU-ban, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent. A kormány szerint a törvény elfogadása után azonban „senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére”.
