Fontos év a külpolitikában
A miniszter tájékoztatása szerint egy szokásos éves találkozóról van szó, amikor a két ország kormányának tagjai áttekintik az aktuális társadalompolitikai és gazdasági kérdéseket. Ez egy fontos megbeszélés lesz, de semmi rendkívüli nincs benne, hiszen az elmúlt években rendszeresen, évente egy alkalommal találkozott a magyar és az orosz kormány – közölte.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Lázár János értékelése szerint 2017 fontos év lesz a külpolitikai viszonyokban, nemcsak az új amerikai elnök hivatalba lépése és a Brexit miatt. A magyar kormány szerint a multilaterális együttműködések helyett a bilaterális együttműködések korszaka következik, vagyis a nemzetközi együttműködések helyett a nemzetek között alakul ki kétoldalú együttműködés – magyarázta.
Az az érdekünk – folytatta – , hogy mind az Amerikai Egyesült Államokkal, mind Nagy-Britanniával „fair és korrekt” kétoldalú megállapodásokat kössünk. Hozzátette: a britek Európai Unióból történő távozását úgy kell lebonyolítani, hogy az jó legyen Európának és jó legyen a briteknek is, a feleknek kölcsönösen előnyöket kell találniuk.
Hangsúlyozta, a magyar kormánynak „érdekvédő” álláspontot is képviselnie kell a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok érdekeit illetően.
Belső kerítést is akar Lázár
Lázár János beszélt az illegális bevándorlás aktuális kérdéseiről is, a legfontosabb teendőnek nevezve a felkészülést arra az esetre, ha Törökország nem tudná ellátni a migrációval kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, és így egy újabb bevándorlási hullám indulna el.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tárcavezető közölte: a kormány azzal számol, hogy a migrációs helyzet az idén romlik, ezért Magyarországnak késznek kell lennie arra, hogy Törökországtól függetlenül is meg tudja védeni az ország és az Európai Unió határait.
A miniszter ezzel összefüggésben nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a múlt héten több mint 500 határvadász tett esküt Magyarországon, továbbá arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztérium „gőzerővel dolgozik” az idegenrendészeti őrizet visszaállításán. Utóbbit az európai biztonsági helyzet kockázatosságával indokolta.
Személyes véleménye szerint egyébként egy második, belső kerítés felépítése elengedhetetlenül szükséges lesz a következő időszakban.
Gyenge a magyar honvédség
Lázár Jánost megkérdezték a pénteken hivatalba lépő új amerikai elnöknek, Donald Trumpnak a NATO „elavultságára” vonatkozó kijelentéséről, amivel kapcsolatban felmerült az amerikaiak nélküli európai védelmi rendszer terve. A Miniszterelnökség vezetője erre úgy reagált, hogy a magyar álláspont szerint Európának rendelkeznie kell önálló védelmi képességekkel.
Ezért a magyar kormány kész felsorakozni olyan javaslatok mögé, amelyek az önálló védelmi képességet szolgálják – közölte, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy „korai még a NATO-t temetni”.
Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy a magyar honvédség ma „Közép-Európa és talán Európa egyik leggyengébbike”, ezért a kormány februárban megtárgyalja a magyar honvédség fejlesztési koncepcióját. Ez választ fog adni arra, hány katonára, milyen haderőfejlesztésre van szükség. Azt is ígérte, hogy növelik a honvédelmi költségvetést. Világossá tette egyúttal, hogy a sorkatonai kötelezettség visszaállításáról továbbra sincs szó.
Kérdésre válaszolva elmondta, Donald Trump pénteki beiktatásán Magyarországot a washingtoni nagykövete képviseli.
