Lázár János elmondta, hogy jövő héten tárgyalnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával erről, és azzal kapcsolatban is kikérik a véleményüket, hogyan gyorsítható az uniós források kifizetése.
Balatoni körvasút jöhet?
Beszámolt arról is, hogy a kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a 2022-ig megépülő vagy fejlesztendő közutak és vasútvonalak körét. Elmondta, hogy cél, hogy az autópályák az országhatárig érjenek, de az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék a fontosabb úthálózatba. A fontosabb közlekedési csomópontok fejlesztéséről is szólt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Az eldöntendő nagy kérdések körébe sorolta még az elővárosi vasútépítést, vagy az M3-as metró felújításának kérdését. A kormány egy balatoni körvasút építéséről is döntést hoz – fűzte hozzá. 500 milliárd forintból korszerűsítenék mind az északi, mind a déli part hálózatát – mutatott rá.
Megemlítette egyúttal, hogy a kormány múlt héten elfogadta a buszgyártási stratégiát, amelynek célja a magyar buszgyártás talpra állítása, valamint az, hogy a gazdasági növekedés a járműgyártás egy új területével erősödjön. Minden állami vagy önkormányzati vállalat, amely Magyarországon autóbuszt üzemeltet, adjon esélyt a magyar buszgyártóknak – szorgalmazta.
Tudatta ugyanakkor, hogy a kormány nem döntött a budapesti közlekedés kérdéseiről, várják Tarlós István főpolgármestert a kabinet jövő heti vagy júliusi ülésére.
Megerősítenék a feldolgozóipart
Beszélt arról is, hogy a magyar feldolgozóipart és élelmiszer-kiskereskedelmet meg kell erősíteni, a kormány ennek megvalósításáról társadalmi egyeztetést kezdeményez az agrár- és az iparkamarával, valamint más ágazati érdekképviseletekkel.
Lázár János úgy fogalmazott: a multinacionális nagyvállalatok egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy „Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét”.
A miniszter szerint a magyarországi agrártermelés akkor tudna boldogulni, ha a feldolgozóipar magyar kézben lenne, és a magyar feldolgozók szempontjai érvényesülnének a kiskereskedelemben. Az ország egyik legsúlyosabb versenyhátrányának tartja ugyanis, hogy az agrártermelők ki vannak szolgáltatva a kiskereskedelemnek, miután maga a feldolgozóipar is kiszolgáltatott „a multinacionális, külföldi kézben lévő kiskereskedelemnek”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Közölte, hogy a feldolgozóipar megerősítésére 100 milliárd forintot különítenek el a gazdasági és innovációs európai uniós pénzekben, 20 milliárd forintot pedig megnyitnak a közepes és nagyvállalatok előtt a vidékfejlesztési operatív programban.
A kormány meg fogja tárgyalni a tejágazat helyzetét is – tette hozzá, megjegyezve, erős lobbi zajlik azért, hogy az UHT tej áfáját is csökkentsék.
Költségvetés és államadósság
Lázár János kitért az idei és a jövő évi büdzsére is. Azt mondta, az idei költségvetés kiállja az idő próbáját, jövőre pedig fontos cél lesz az adósság csökkentése, a gazdaság növekedése mellett.
Beszámolt arról is, hogy szeptemberben kerül a Ház elé az a törvényjavaslat, amely az állami földek eladásából származó bevételekről dönt. Mint mondta, egy elképzelés szerint ezt a forrást is az államadósság csökkentésére költenék.
Az építésügyi könnyítésekkel kapcsolatban azt emelte ki, hogy idén májusig 13 ezer lakás- és házépítést jelentettek be, míg tavaly egész évben hétezret. A szerződésállomány folyamatosan növekszik – fűzte hozzá.
Spéder és Lázár
A Spéder Zoltán FHB-vezetővel szembeni eljárásokat firtató kérdésre Lázár János azt felelte, hogy nem kíván kommentálni folyamatban lévő nyomozásokat, büntetőeljárásokat. Annyit mondott, hogy a kormány fontosnak és sikeresnek tartja a takarékszövetkezeti integrációt.
Egy másik kérdésre közölte, hogy három olyan ügyről tud, amelyben nyomozás zajlik, és amelyben FHB-érdekeltségek felmerültek. Azért van erről tudomása – folytatta -, mert a minisztériumához tartozó Magyar Postától történt adatigénylés. A rendőrség azokat az iratokat kérte be, amelyek a posta pénzszállító cégének értékesítésével kapcsolatosak – tájékoztatott, kijelentve, hogy a törvényi előírásokat betartva adták el a társaságot.
„A Miniszterelnökséghez vagy a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó állami vállalatoknál bárki bármit bármikor megvizsgálhat. Amikor gazdasági lépéseket tettünk, kormányfelhatalmazással és a magyar törvények betartásával tették az ott dolgozó kollégák” – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy minden döntésükért vállalják a felelősségüket.
Védhető a magyar álláspont földügyben
Azzal kapcsolatban, hogy a földtörvény miatt bírósági keresetet indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, a miniszter kifejtette, hogy a brüsszeli testület és Magyarország között vita alakult ki a földhöz kapcsolódó haszonélvezeti jog törvényi megszüntetése ügyében.
Az előzmény – mondta -, hogy az osztrák határnál osztrák gazdák „fiktív szerződésekkel és haszonélvezeti joggal manipulálva próbálták magyar földterületek tulajdonjogát megszerezni”, erre válaszul a magyar törvényhozás ezeket érvénytelenné nyilvánította. A bírósági eljárás – nyilván osztrák panaszra – mintegy 200 gazda ügyében zajlik – tette hozzá.
A magyar álláspontot védhetőnek tartja, jelezte ugyanakkor, hogy készek elszámolni az érintett gazdákkal, arra viszont nincs lehetőség, hogy külföldi állampolgár földet szerezzen Magyarországon.
