Ezt várták az elemzők
A statisztikai hivatal csütörtökön közzétett jelentése szerint a kínai gazdaság éves összevetésben 6,8 százalékkal bővült. Elemzők is a tavalyi utolsó negyedévi 6,8 százalékkal megegyező GDP-növekedést jeleztek előre az idei harmadik negyedévre.
Az idei első és második negyedévben egyaránt 6,9 százalékos GDP-növekedést ért el Kína, 2015 harmadik negyedéve óta a legmagasabbat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Negyedéves összevetésben 1,7 százalékkal bővült a kínai gazdaság július-szeptemberben, csakúgy mint a második negyedévben. Az elemzők is 1,7 százalékot vártak.
Mitől optimisták?
Bár az éves összevetésű növekedés üteme megfelelt az elemzői várakozásoknak, kérdéseket vetett fel a kínai jegybank kormányzójának e héten elhangzott, optimistább előrejelzésével kapcsolatban. Cso Hsziao-csuan jelezte, hogy az év második felében a 7 százalékot is elérheti a GDP-növekedés.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberi előrejelzésében az idei évre 6,8 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt Kínának.
A kínai gazdaság tavaly 6,7 százalékkal – több mint negyedszázada a legkisebb ütemben – nőtt, de azt is csak úgy tudták elérni, hogy a banki hitelezés rekordmértékben bővült, a költségvetésből pedig milliárdokat öntöttek befektetésekbe. A kormány az idei évre várható GDP-növekedés mértékét márciusban a korábban megadott 6,5-7 százalékos sáv alsó határára, 6,5 százalékra mérsékelte.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Elemzők szerint a gazdasági növekedés ütemét mérsékeli, hogy az ingatlanbefektetések és -építések az emelkedő lakásárak megfékezését célzó intézkedések eredményeként kissé visszaestek, míg a kockázatosabb hitelezést korlátozó kormányzati lépések növelik a hitelezési költségeket.
Elemzők és olyan nemzetközi gazdasági szervezetek, mint az IMF arra figyelmeztette Pekinget, hogy még mindig túlságosan függ a hitelezéstől a gazdasági növekedési célszám teljesülése.
Hszi Csin-ping államfő a kínai kommunista párt kongresszusát megnyitó beszédében szerdán azt ígérte, hogy Kína tovább mélyíti a gazdasági és pénzügyi reformokat, még inkább megnyitja piacát a külföldi befektetők előtt, miközben a gazdasági növekedés ütemét a gyorsról a minőségi szintre állítja át. A piaci reformok és a magánvállalkozások támogatása mellett azonban a nagyobb és erősebb állami vállalatok mellett is szót emelt az elnök.
Nőtt a kisker és az ipar
A vártnál erősebb ütemben bővült az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben Kínában, de a beruházások növekedési üteme közel 17 éves mélypontra süllyedt.
A kínai statisztikai hivatal csütörtökön közölt adatai szerint az ipari termelés éves összevetésben 6,6 százalékkal nőtt szeptemberben. Elemzők 6,2 százalékos emelkedést vártak az augusztusi 6,0 százalékos bővülés után.
Kedvezően alakult a kiskereskedelmi forgalom is: éves összevetésben 10,3 százalékkal növekedett az augusztusi 10,1 százalék után, míg elemzők 10,2 százalékos bővülésre számítottak.
Visszaeső beruházások
Az állótőke-beruházások azonban csak 7,5 százalékkal, 1999 decembere óta a legalacsonyabb ütemben bővültek az év első kilenc hónapjában. Elemzők 7,7 százalékos emelkedést vártak az első nyolc havi 7,8 százalékos növekedés után.
A beruházások növekedésének üteme már a hatodik egymást követő hónapban lassult. Az állótőke-beruházások 60,5 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme a január-augusztusi időszakban mért 6,4 százalékról 6,0 százalékra lassult szeptember végére, jelezve, hogy a kis- és középvállalkozások továbbra is nehezen jutnak a finanszírozáshoz szükséges forrásokhoz.
A kínai kormányzat célja az, hogy idén a beruházások 9 százalék, a kiskereskedelmi forgalom pedig 10 százalék körüli mértékben bővüljön.
