Egy eltűnt Vermeer, egy kivágott Rembrandt és egy maffiaszál, amely a halállal végződött. 1990-ben két álzsaru sétált be a bostoni Gardner Múzeumba, és tizenhárom felbecsülhetetlen értékű műalkotást vitt magával. Az FBI azóta is keresi a festményeket, de lehet, hogy már soha nem kerülnek elő. A bűnesetről a Netflix elképesztően érdekes dokumentumsorozatot is készített.
A világ legnagyobb műkincsrablása: 13 festmény tűnt el nyomtalanul
Harmincöt évvel ezelőtt, 1990. március 18-án, Szent Patrik napján történt minden idők egyik legnagyobb műkincsrablása. Két ismeretlen, rendőrnek öltözött férfi tizenhárom felbecsülhetetlen értékű műalkotást vitt el a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumból, köztük Rembrandt, Manet, Degas és Vermeer festményeit. Bár az FBI azonosította a tetteseket, a képek azóta is nyomtalanul eltűntek.
Rablás vagy lopás? Miért volt különösen súlyos bűncselekmény?
A rablás során az elkövetők megkötözték a két biztonsági őrt, beragasztották a szájukat, és a pincébe zárták őket. Ezt követően nyolcvanegy percet töltöttek a múzeumban, amíg a kiválasztott képeket ellopták. Az „álrendőröket” beengedő őr később elárulta, hogy amíg megkötözték őt és a társát, illetve a pincében várták a kiszabadulásukat, addig Bob Dylan egyik dalát énekelte magában nyolc órán keresztül. A megkötözött őröket végül másnap reggel vették észre a takarítók.
Mit vittek el a rablók?
A rablók célzottan válogatták össze a zsákmányt. Tizenhárom festményt vittek el. A legértékesebb művek között volt:
- Rembrandt: Krisztus a Galileai-tenger viharában (az egyetlen ismert tengeri jelenete),
- Jan Vermeer: A koncert (a valaha ellopott legdrágább festmény, kb. 250 millió dollár értékben),
- Manet és Degas több alkotása,
- Egy kínai serleg és egy Napóleonhoz kötődő dísztárgy.
A nagyobb festményeket egyszerűen kivágták a keretükből, ami óriási károkat okozott.
Az ellopott művek listája nagyon furcsa. Úgy tűnik a rablók tudták, mit vigyenek el. A két legnagyobb értékű festmény Rembrandt Vihar a Galileai-tengeren című nagyméretű festménye és Vermeer A koncert című képe. Vermeernek mindössze 34 képe maradt fenn, ezért minden egyes festménye ritkaság. Rembrandt bibliai témájú festméyne az egyik legérétkesebb alkotás volt az amerikai kontinensen.
A rablás háttere és az elkövetők
A Gardner Múzeum biztonsági rendszerének hiányosságai megkönnyítették az elkövetők dolgát. Az éjszakai őr, Rick Abath, egy 23 éves, bohém életet élő rockzenész volt, akit a nyomozók gyanúsítottak azzal, hogy bűnsegédként segíthette a rablókat, bár végül ezt a szálat elvetették, mivel a fiatal éjjeliőr egyszerűen csak imádott pletykálkodni és valószínüleg egy szórakozóhelyen beszélhetett a múzeumról, ahol felfigyeltek rá. Az FBI szerint az elkövetők a keleti parti szervezett bűnözéshez tartoztak, és azóta mindketten meghaltak.
Az egyik legnagyobb kérdés azóta is az, hova tűntek a festmények. A nyomozók szerint a műalkotásokat a rablás után Bostonból Connecticut államba és Philadelphia térségébe vitték, ahol a kétezres évek elején eladásra kínálták őket. A festmények azonban azóta sem kerültek elő. Több titokzatos forrás beszélt a festmények állítólagos felbukkanásáról, de ezek az információk mind tévútra vezették a nyomozókat.
A Gardner Múzeum különleges története
Az Isabella Stewart Gardner Múzeum nem csupán egy egyszerű galéria. A névadó, Isabella Stewart Gardner, egy dúsgazdag amerikai örökösnő volt, aki a világ egyik legnagyszerűbb magángyűjteményét hozta létre egy velencei stílusú palotában. A múzeum célja, hogy a látogatók egy otthonos, intim környezetben találkozzanak a műalkotásokkal. Ez érezhető is a múzeum belső enteriőrjében, ahol szalon hangulatban láthatók a világ leghíresebb műalkotásai.
Gardner végrendeletében kikötötte, hogy a gyűjteménynek érintetlenül kell maradnia. Így senki nem nyúl a műtárgyakhoz, ráadásul a kivágott festmények üres kerete is érintetlenül a falakon lóg. Ha a múzeum megszegné ezt a szabályt, az összes műalkotást el kellene árverezni Párizsban, és a bevételt a Harvard Egyetemnek kellene adni. Ezért a múzeum a mai napig őrzi az ellopott festmények üres kereteit, emlékezésül a veszteségre.
A festmények utóélete: maffia, találgatások és rejtélyek
Az FBI nyomozása Carmello Merlino bostoni maffiózóhoz vezetett, aki egy autószerelő műhely álcája alatt irányította bűnözői tevékenységeit. A bandája tagjai közül két embert meggyilkoltak, egy harmadik drogtúladagolásban halt meg, maga Merlino pedig börtönben hunyt el. Egyik utolsó életben maradt embere, David Turner, 2019-ben szabadult, de hivatalosan soha nem vádolták meg a rablással kapcsolatban.
Az FBI hivatalosan sosem nevezte meg az elkövetőket, de megerősítették, hogy a két fő gyanúsított halott. A festmények sorsa azonban továbbra is rejtély. Az egyik verzió szerint egy földalatti rejtekhelyen porosodnak, míg más elméletek szerint a feketepiacon adták el őket dúsgazdag gyűjtőknek, vagy – ami a legrosszabb forgatókönyv – a nyomokat eltüntetve egyszerűen megsemmisítették őket.
A világ legnagyobb megoldatlan műkincslopása továbbra is
Bár maga a bűncselekmény már elévült, az ellopott műalkotások birtoklása továbbra is büntetendő cselekmény. A hatóságok akár alkut is kötnének a műkincsek visszaszerzése érdekében. A múzeum továbbra is tíz millió dolláros jutalmat ajánl fel azoknak, akik információval szolgálnak a festmények hollétéről.
A bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeum termeiben az üres képkeretek ma is ott lógnak a falakon, mementóként a művészettörténet egyik legnagyobb veszteségére emlékeztetve. A festmények nyom nélkül eltűntek, de a rejtély még mindig él – és talán egy nap fény derül a történet végére. A rejtély továbbra is megoldatlan és a még a Netflix is készített egy dokumentumfilm-sorozatot a műkincsrablásról A világ legnagyobb műkincsrablása címmel.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Wikipédia és Isabella Stewart Gardner Múzeum
