Nem éri el a 3 százalékot
A GKI előrejelzése szerint az államadósság csökkenése tovább folytatódik: a GDP-arányos mutató évi 0,5-1 százalékponttal mérséklődik, a 2016. évi 74,1 százalékról 73 százalékra év végére. A GKI elnöke kiemelte ki, hogy a csökkenő tendencia akkor is megmarad, ha az Európai Unióban úgy döntenének, hogy az Eximbank kitettségeit be kell számítani az államadósságba.
Az MTI kérdésére elmondta, hogy utóbbi esetben is legfeljebb 1-1,5 százalékponttal emelkedne a mutató. Erre azonban a választások előtt nem kell számítani – fűzte hozzá Vértes András.
A GKI 2017-re éves átlagban 2,5 százalékos inflációt vár, amely jövőre 3 százalékra gyorsulhat. Megerősítették azt is: a beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán 3,8 százalékos GDP-növekedés várható idén, és 2018-ban is hasonló ütemű lehet a növekedés.
Az első féléves 3,7 százalékos GDP-növekedés lényegesen jobb, mint az EU 2,3 százalékos átlaga, de a tizenegy régiós tagállam közül csak Szlovákia, Horvátország és Bulgária teljesítményénél jobb – hívták fel a figyelmet a jelentésben. Azt is megjegyezték, hogy a GDP-bővülés motorjává az első fél évben az elektronikai ipar vált.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nő a beruházások száma
A beruházások volumene idén éves szinten 20 százalékkal nő, elsősorban az uniós beruházási ciklus hatására, jövőre pedig 9 százalékos bővülést várnak. A GKI elnöke megjegyezte: a pénzügyi területen nyugodtabb hely lett Magyarország, a vállalatok és a lakosság hitelállománya is bővül idén, tavaly még csak a céges hitelezés indult növekedésnek.
A nem teljesítő hitelállomány továbbra is csökken, miután az adósok visszafizetik a kölcsönöket, de a számokon az is javít, hogy a bankok most már el tudják adni a rossz hiteleket – tette hozzá. A hitelek törlesztése az egyik fő oka annak, hogy a fogyasztás nem nő olyan ütemben, mint a jövedelmek – jegyezte meg Vértes András.
Elmaradhat a fogyasztás növekedési üteme
A GKI azzal számol, hogy idén 3,5 százalékkal növekszik a fogyasztás, elmaradva a tavalyi 4,2 százalékos ütemtől. A gazdaságkutatók azzal számolnak, hogy a jegybanki alapkamat 2019-ig marad a 0,9 százalékos szinten, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is előrejelzi.
Vértes András szerint a külföldi elemzők is fenntarthatónak tartják ezen az időtávon a kamatszintet, bár a jegybank politikáját „nem feltétlenül gondolják helyesnek”. Az igazi problémának a megtakarítások negatív reálkamatát nevezte az elnök. Magyarország folyó fizetési és tőkemérlegének többlete idén és jövőre is nő, 2017-ben 7,5 milliárd euróra, 2018-ban pedig 8,3 milliárdra.
Két tényező
Vértes András megjegyezte: két tényezőnek (a beáramló uniós támogatásoknak és a külföldiek hazautalásainak) köszönhető az ország külső finanszírozási pozíciójának javulása. Mivel az import növekedése gyorsabb az exporténál, Magyarország külkereskedelmi egyenlege 1 milliárd euróval romlik idén és jövőre, a külkereskedelmi többlet azonban így is igen jelentős.
A GKI előrejelzése szerint idén 6,5 százalékkal nő az export, miközben az import bővülése elérheti a 8 százalékot. A GKI a foglalkoztatási igény további bővülésére számít, Vértes András szerint az akut munkaerőhiányra bizonyos esetekben a gépesítés lehet a megoldás, de célzott arra is, hogy az állami szférában dolgozók számát csökkenteni kellene.
