A parlamenti mandátumok csaknem 54 százalékával rendelkező PSD-ALDE szociálliberális koalíció szerdán Sorin Grindeanu volt távközlési minisztert jelölte miniszterelnöknek, miután Iohannis előző nap elutasította első javaslatukat, Sevil Shhaideh volt regionális minisztert.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Iohannis csütörtökön félórás megbeszélést folytatott az új jelölttel. A döntés elhalasztása nyomán az idén már nem lehet új kormányt beiktatni Romániában.
Ezért nem felelt meg Shhaideh
A Mediafax és az Agerpres hírügynökség úgy tudja, Iohannis „geopolitikai” megfontolásból utasította el a muzulmán vallású Shhaideh-asszony kinevezését, akinek szíriai férje Bassár el-Aszad szíriai elnököt dicsőítő bejegyzéseket osztott meg közösségi oldalán. Iohannis állítólag attól tartott, hogy Shhaideh asszony miniszterelnöki kinevezése hátrányosan befolyásolta volna Románia Szíriával, illetve az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatait.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az elnök másik kifogása Shhaidehhel szemben az volt, hogy – a második jelölttel, Grindeanuval ellentétben – az ő jelöltségéről nem szavaztak a koalíciós pártok vezető testületei. Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök – aki priusza miatt nem kérhette magának a miniszterelnöki posztot – az utolsó pillanatig titokban tartotta, hogy kit javasol maga helyett. Az államfővel folytatott egyeztetésekre biankó felhatalmazást kapott a PSD végrehajtó bizottságától, javaslatával viszont pártját is meglepte.
Normális viszony
A jobboldali államfő politikai társbérleti viszonyra készül a szociálliberális koalíció leendő kormányával, de még nem döntött arról, hogy megbízza-e kormányalakítással Grindeanut – írta az Agerpres.
„Az elnöknek normális intézményi kapcsolata lesz az új miniszterelnökkel, nem olyan, mint Victor Pontával, akivel nem lehetett intézményes viszonyt fenntartani” – idézte az államfőhöz közel álló forrását a Mediafax hírügynökség.
A PSD-ALDE koalíció pártvezetői szerdai sajtóértekezletükön arra figyelmeztették Iohannist, hogy Grindeanu az utolsó javaslatuk, és ha nem bízza meg őt kormányalakítással, a parlamenti többség felfüggeszti hivatalából az államfőt a választói akarat semmibevétele miatt.
