Pluszban zártak az indexek
A londoni FTSE-100 0,32 százalék, a frankfurti DAX-30 0,26 százalék, a párizsi CAC-40 pedig 0,49 százalék erősödéssel fejezte be a napot.
Pénteken az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 0,34 százalékkal 3282,94 pontra emelkedett, egy év alatt 0,5 százalékkal erősödött.
A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,26 százalékkal 1428,60 pontra emelkedett pénteken, a tavalyi utolsó kereskedési naphoz képest 0,6 százalékkal gyengült.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 18.30-kor 23 cent (0,40 százalék) csökkenéssel 56,62 dolláron állt.
Ugyanekkor New Yorkban a DJIA tőzsdemutató 0,07 százalék, az S&P mutató 0,24 százalék, a Nasdaq pedig 0,68 százalék veszteséget jelzett a csütörtöki záróértékéhez képest.
Éves szinten is növekedett az index
A DAX-30 index 0,20 százalékkal (22,50 ponttal) 11 473,55 pontra erősödött. A DAX a tavalyi évet 10 743,01 ponton zárta, vagyis 2016-ban 6,9 százalékos gyarapodást tudott felmutatni a frankfurti börze fő mutatója.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Pénteken a legnagyobb mértékben a bankok és a biztosítók részvényei drágultak. A bankok árfolyammozgását követő alindex 0,76 százalékkal, a biztosítóké pedig 0,58 százalékkal emelkedett a csütörtöki zárószinthez képest. Pénteken a leggyengébben az élelmiszeripari cégek részvényei szerepeltek, átfogó mutatójuk 0,42 százalékkal csökkent.
Az év utolsó kereskedési napján a legnagyobb, 1,12 százalékos növekedéssel az adidas részvénye zárt, a legnagyobb, 1,37 százalékos veszteséggel pedig a Lufthansa fejezte be a napot.
Rég volt ilyen
A rövidített pénteki kereskedési nap zárásában az LSE-n jegyzett száz legnagyobb piaci tőkeértékű vállalat árfolyammutatója az előző napi záráshoz képest 0,32 százalékos, 22,57 pontos emelkedéssel 7142,83 ponton állt, 14,4 százalékkal magasabban, mint a tavalyi utolsó kereskedési nap végén.
Legutóbb 1999-ben fordult elő, hogy a FTSE 100-as éppen az év utolsó munkanapján zárjon rekordon.
Az irányadó londoni részvényindexnek az idén a legnagyobb felhajtóerőt a font gyengesége adta. A FTSE 100-as mutatót ugyanis zömmel olyan nemzetközi óriásvállalatok alkotják, amelyeknek eredménye jelentős részben az exportpiacokon realizálódik, így a font leértékelődése versenyképességi előnyt jelent számukra.
A font a dollárhoz képest 18 százalékkal, az euróhoz képest 11 százalékkal gyengült azóta, hogy a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
Borúsan látják a jövőt a vezetők
A referendum napja és a pénteki zárás között a FTSE 100-as index 13 százalékkal erősödött. A legutóbbi befektetési felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a brit vállalatvezetők a hosszú távú kilátásokat borúlátóan ítélik meg.
A Deloitte üzleti tanácsadó cég e héten Londonban ismertetett negyedik negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére.
A válaszadók 27 százaléka cége 2017-es kilátásait még kedvezőnek nevezte, 66 százalékuk azonban attól tart, hogy a Brexit kilátása hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol vállalatuk üzleti környezetére.
A Deloitte felmérésébe bevont pénzügyi vezetőknek csak 21 százaléka mondta azt, hogy a mostani időszakot megfelelőnek tartja nagyobb vállalatgazdasági kockázatok vállalására. Ez messze a hosszabb távú átlag alatti arány: a Deloitte grafikus kimutatása szerint a brit vállalati szektor kockázatvállalási hajlama csak a 2008-2009-es pénzügyi válság idején volt gyengébb, mint most. A 2014-ben elvégzett hasonló felmérések idején 70 százalék felett járt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi igazgatói az akkori időszakot megfelelőnek tartották a
kockázatvállalás növelésére.
A mostani felmérésben részes pénzügyi vezetőket a Deloitte megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora hosszú távú kockázatnak tartják Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. A Brexit átlagos kockázati értékelése 62 pont volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.
Az OTP húzta a BUX-ot
A BUX 2015. december 30-án 23 920,65 ponton zárt, egy év alatt 33,8 százalékkal nőtt. A részvénypiac forgalma 3,8 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest.
Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője kifejtette: nyugodt, visszafogott kereskedés zajlott az év utolsó tőzsdenapján, csupán minimálisan mozdultak el az árfolyamok. Az elemző szerint az OTP közel 1 százalékos emelkedése húzta a BUX-indexet.
Nagy András közölte: a csaknem 4 milliárd forintos forgalom lényegesen alacsonyabb a közel 10 milliárd forintos éves átlagnál. Az elemző mindezt azzal magyarázta, hogy több részvénypiacon – például a német és a londoni tőzsdén is – rövidített nyitva tartás volt.
Elmondta, hogy az egész évet tekintve jól teljesített a BÉT, a vezető részvények közül az OTP és a Mol tudott lendületesen emelkedni, a két nagypapír több mint 40 százalékos erősödést tudott felmutatni idén.
Az árfolyamok alakulása
Pénteken a Mol 35 forinttal, 0,17 százalékkal 20 635 forintra erősödött, 909,8 millió forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 80 forinttal, 0,96 százalékkal 8400 forintra nőtt, forgalmuk 1,8 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 1 forinttal, 0,20 százalékkal 498 forintra emelkedett, forgalma 319,7 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 20 forinttal, 0,32 százalékkal 6210 forintra növelte értékét, a részvények forgalma 692,9 millió forintot ért el. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1939,57 ponton zárt pénteken, ez 0,98 pontos, 0,05 százalékos emelkedés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.
