Jó dolog az EU?
Magyarországon a válaszadók 47 százalék jó dolognak tartja az EU-tagságot, 41 százalék semleges állásponton van, és csak a válaszadók 11 százaléka tartja rossz dolognak. A lakosság többsége (62 százalék) egyetért azzal, hogy az ország profitált a csatlakozásból. A válaszadók kiemelték, hogy az EU új munkahelyeket teremt (49 százalék), hozzájárul a gazdaság növekedéséhez (44 százalék), és javítja az emberek életszínvonalát (28 százalék).
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A kutatásban megkérdezett európaiak többsége úgy hiszi, hogy az uniós tagság jó a hazájuknak (53 százalék, -2 százalékpont 2015-höz viszonyítva). A válaszadók aránya széles skálán mozog, míg Írországban 74 százalék véli az EU-t jó dolognak az adott országnak, addig Görögországban csak 31 százalék.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az EU támogatottságának mutatója nagyjából stabil maradt 2009 óta, amikor szintén 53% volt.
Ahogy 2015-ben is, a válaszadók 60 százaléka mondta, hogy az uniós tagság hasznos az országuknak. Ez az arány szintén stabil maradt a „Parleméter” felmérésekben, a 2009-es 56 százalékról 2011-ben lecsökkent 52 százalékra, majd az utóbbi két évben ismét felment 60 százalékra. Továbbá, az európai válaszadók 71 százaléka, a magyar megkérdezettek 74%-a szerint ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait fontosabb, mint az, ami elválasztja őket.
Az európai identitás elemei
Az európai identitás elemei közül a demokrácia és a szabadság továbbra is kulcsfontosságú értékek a megkérdezettek 50 százaléka szerint, míg az euró jelentősen lecsökkent 33 százalékra (ez 6 százalékponttal kevesebb, mint 2015-ben) különösen az eurózónában. Majdnem minden második európai úgy érzi, hogy egy összehangolt társadalmi jóléti rendszer fokozná az európai polgári életérzést (46 százalék, +1 százalékpont).
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A magyar válaszadók az európai identitás elemei közül a közös történelmet (42 százalék), a demokrácia és szabadság értékeit (38 százalék), és a közös kultúrát (35 százalék) jelölték meg legtöbben.
Több elkötelezettség szükséges?
Az európaiak úgy érzik, a hangjuk egyre kevésbé számít, különösen nemzeti szinten. Csak a válaszadók 53 százaléka mondta, hogy a hangjuk hallható az országukban (-10 százalékpont 2015-höz viszonyítva).
Az embereknek nincs pozitív jövőképük, sem az EU-ban, ahol a válaszadók 54 százaléka mondta, hogy a „dolgok rossz irányba haladnak” (+13 százalékpont, 2015-höz viszonyítva), sem pedig hazájukban (58 százalék, +14 százalékpont 2015-höz viszonyítva).
Az Európai Parlament a médiában
Az európaiak 44 százalékának semleges képe van az Európai Parlamentről (-2 százalékpont 2015-höz viszonyítva), 46 százalék jelentősebb szerepet vár el a Parlamenttől (+2 százalékpont 2015-höz viszonyítva); míg a válaszadók 60 százaléka hallott az Európai Parlamentről a médiában, addig csak 32 százalék véli úgy, hogy tájékozott a tevékenységeit illetően.
