A bank szerdán közölte, hogy a tavalyi utolsó negyedévhez képest 85 százalékkal, 615 millió euróra emelkedett az egyszeri tételek nélküli nettó eredménye. Ez éves összehasonlításban 30 százalékos növekedés. Elemzők 516 millió euróra számítottak a tavalyi negyedik negyedéves 333 millió, illetve az egy évvel korábbi 475 millió euró után.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Kees van Dijkhuizen, az ABN Amro vezérigazgatója közleményében kiemelte, jól sikerült az első negyedév. Sikerült ellensúlyozni az alacsony, illetve negatív kamatkörnyezetet, növelték a nettó kamatbevételeket a hitelállomány bővülésének és a betéti kamatlábak csökkentésének köszönhetően.
A költség-bevétel arányt a tavalyi első negyedév 66,9 százalékáról az idei első negyedévben 60,2 százalékra szorították le, a tőkearányos megtérülés pedig 11,1 százalékról 13,2 százalékra javult.
A bank tőkehelyzetes erős maradt, március végén az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (CET1) 16,9 százalékon állt, 0,1 százalékponttal alacsonyabban az egy évvel korábbinál.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kilenc éve, a világméretű pénzügyi válság kirobbanásakor sok más pénzintézethez hasonlóan az ABN Amro bank is állami tulajdonba került, miután csak a holland állam több milliárd eurós pénzinjekciója mentette meg a csődtől.
A bank ezután tevékenységét alapvetően a holland piacra koncentrálta, így mostanra a hitelezés terén már 79 százalékos részesedést hasított ki magának. A holland kormány 2015 novemberben tőzsdére vitte az ABN Amro 23 százalékos tulajdonrészét. Ezzel megkezdődött a pénzintézet újraprivatizálása.
