Nem lesz kötelező
Az EBRD ismertetése szerint az ajánláscsomagot az MNB az EBRD-vel együttműködésben, a Magyar Bankszövetséggel és a bankszektor képviselőivel konzultálva dolgozta ki.
Jóllehet a tervezett ajánlás technikailag nem lesz kötelező erejű, várhatóan „komoly meggyőző erővel bír majd” a bankok számára, és fontos eszköze lesz a nem teljesítő kinnlevőségek rendezésének – áll az EBRD közleményében.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
A londoni pénzintézet szerint az ajánlás célja az, hogy a bankokat nagyobb együttműködésre alapuló, összehangoltabb hozzáállásra ösztönözze az egynél több hitelezőt érintő esetekben. Az ajánlás az EBRD szerint a lehetséges legszélesebb körű információcserére is ösztönzi majd a bankokat, és arra, hogy a végrehajtás leállításával adjanak időt az átstrukturálásra az egyébként életképes üzleti vállalkozásoknak.
Alapvető a pénzügyi stabilitáshoz
A csütörtöki EBRD-közlemény idézi Nagy Mártont, az MNB alelnökét, aki kijelentette, hogy az MNB szerint a peren kívüli átstrukturálás a pénzügyi stabilitás integráns része.
A peren kívüli átrendezési esetekhez összeállított útmutató egységes hozzáállást tehet lehetővé olyan átstrukturálási esetekben, amelyekben több hitelező érintett, a cél pedig az, hogy az útmutató alapelvei keretrendszert és kiszámíthatóságot teremtsenek hitelező és adós számára egyaránt az átrendezési folyamatban – tette hozzá.
Graeme Hutchison, az EBRD Magyarországért és Szlovákiáért felelős regionális igazgatója kommentárjában jelentős előrelépésnek nevezte az ajánlástervezetet. Közölte, hogy az EBRD szerint erőteljes mintát sikerült kidolgozni a több hitelezőt érintő peren kívüli átstrukturálási eljárásokhoz.
Nem állna meg itt a bankszövetség
A bankszövetség üdvözölte az ajánlástervezetet, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az MNB javaslatcsomagját a bankoknak szabálykönyvként kellene alkalmazniuk, és el kell kerülni, hogy az adósok visszaélhessenek az ajánlással.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bankszövetség további dokumentumminták kidolgozását ajánlotta fel annak érdekében, hogy rendszerszintű szabvány jöhessen létre, elősegítve az átstrukturálási eljárások hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá tételét – áll az EBRD csütörtöki londoni közleményében.
Az NPL Initiative
Az EBRD mindezek előzményeként már a múlt hónapban bejelentette, hogy a közép- és kelet-európai bankrendszereket terhelő, nem teljesítő kinnlevőségek problémájának kezelésére új online információmegosztó szolgáltatást hozott létre.
Az NPL Initiative (NPL: non-performing loans, nem teljesítő hitelek) nevű kezdeményezés célja, hogy a térségi bankok az információcsere mellett a nem teljesítő követelések jelentette kockázatok kivédésének lehetséges módszereit is megoszthassák egymással. A szolgáltatás a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés szélesebb keretrendszerébe illeszkedik.
Más nagy londoni házak szerint a magyar bankrendszerben már megindult a nem teljesítő hitelállomány csökkenése. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő nemrégiben stabilról pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását, és ehhez fűzött előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy a nem teljesítő kinnlevőségek aránya a szektorszintű bruttó követelésportfolión belül 2016 végéig 12 százalék körüli szintre csökken a tavalyi év végén mért 13,1 százalékról.
