Mindenekelőtt a személyes oktatáshoz való hozzáférés korlátozottsága, illetve a szabadidő szűkössége tereli az online tanulás felé azokat, akik önszántukból képeznék magukat – derült ki a 600 fő megkérdezésével készített online felméréséből. A fizikai találkozásokra épülő oktatás hiánya miatt főként a kisebb vidéki települések lakói választják az online tanulást, és nagy részük még fizetne is a tananyagokért és a képzésekért. A kevés szabadidő pedig jobbára a 28 és 45 év közötti dolgozó családos embereket készteti az elektronikus tanulásra; ők csak késő este, illetve korán reggel, a munkába indulás előtt tudnak időt fordítani arra, hogy képezzék magukat.
Áthidalhatóak a földrajzi-fizikai korlátok
„Az internetes oktatás jelentősége abban áll, hogy általa áthidalhatóak a földrajzi-fizikai korlátok, így a tanulás azok számára is elérhetővé válik, akik a környezetükben nem találnának tanárokat, illetve az érdeklődésüknek megfelelő iskolát” – mondta Szalai Zoltán, az MCC igazgatója. Hozzátette: a hagyományos intézményes oktatással szemben a diák a maga ütemében, a saját időbeosztásának megfelelően haladhat, ami vonzóvá teszi az online képzéseket azok számára is, akiknek a munkahelye nem támogatja a tanulásukat.
A kutatás eredményei szerint az interneten tanulók között önálló csoportot alkotnak azok, akik a felsőoktatási tanulmányaik keretein belül vesznek részt valamilyen képzésben, illetve ma már általános jelenség az is, főként a multinacionális cégeknél, hogy a dolgozók továbbképzése is elektronikus oktatási keretrendszerekben zajlik.
Rajtuk kívül meglepően nagy számban tanulnak online a kismamák, akiknek az egyik fő motivációjuk az, hogy a szülés után sikeresen térjenek vissza a munkaerőpiacra; a vidéken élőkhöz hasonlóan sok esetben ők is a hagyományos oktatás földrajzi-fizikai korlátai miatt választják az elektronikus tanulást.
Többségben a vidéki diákok
Nem kevesebb mint 549 diák tanul jelenleg a Mathias Corvinus Collegium ingyenes online középiskolás programjában Magyarországról, és a gyerekek jelentős többsége, 73 százaléka vidéki településen él. A 16 hetes társadalomtudományi képzésben minden héten szövegek és videóanyagok jelennek meg a program e-learning felületén, amelyek a modern kori történelem, a közgazdaságtan, a kommunikáció, az antropológia és a nemzetközi kapcsolatok alap- és aktuális kérdéseit boncolgatják; a képzésben rendszeresek az online konzultációk is, amelyek keretében a diákok párbeszédet folytathatnak az oktatókkal és egymással.
„A Mathias Corvinus Collegium küldetése, hogy a tudást társadalmi háttértől függetlenül hozzáférhetővé és elérhetővé tegye” – jegyezte meg Szalai Zoltán, rögzítve: az online programjuk a társadalmi felzárkóztatást szolgálja. Az ingyenes online képzés iránt élénk érdeklődés mutatkozik a külhoni diákok körében is: jelenleg összesen 124-en tanulnak a programban a határon túlról, többségükben Erdélyben, illetve a Vajdaságban és a Felvidéken élnek. Az MCC Középiskolás Programja 2002-ben jött létre, azóta több mint kétezer diák vett részt a képzésben.
A nyelvtanulás a leggyakoribb
A felmérés készítői arra is rákérdeztek, mit tanultak már online a diákok, és a válaszadók több mint a fele, 56 százaléka az idegennyelv-tudását bővítette, 37 százaléka önképző-önfejlesztő tréningre jelentkezett, minden ötödik diák pedig valamilyen szabadidős tevékenység fortélyait sajátította el. A válaszadók több mint kétharmada, 70 százaléka az egyetemi vagy főiskolai tanulmányain belül tanult az interneten, miközben 48 százalékuk kötelező munkahelyi képzésben vett részt.
„Azok között, akik önszántukból, vagyis nem munkahelyi és egyetemi nyomásra tanulnak elektronikus úton, a legtöbben az idegennyelv-ismereteiket bővítik, elsősorban az angolt. Számos nyelvoktató oldal jött létre az elmúlt években, illetve a magántanárok egy része is már online ad órákat, viszont számos nyelvet legfeljebb csak angolul tanulhatunk az interneten, magyarul még nem, ami a nyelvtanárok és -iskolák számára komoly lehetőség az elektronikus oktatási piacon” – mondta Pakucs András, a Webuni.hu alapítója.
Vannak még hiányosságok
A hazai e-learning piac kínálatának elégtelenségét mutatja, hogy az online tanulók nem kevesebb mint 46 százaléka csupán szöveges tartalomból tanult az interneten, tanár és bármilyen útmutatás nélkül, azaz csak valamivel több mint a felük vett részt valódi online oktatásban.
„Ugyan önmagában a tartalommegosztásnak is fontos szerepe van a tudás megőrzésében és átadásában, ám az oktatás, legyen akár online, akár hagyományos, szükségképpen a visszacsatolásra kell hogy épüljön. Az online oktatás is csak akkor lehet eredményes, ha a diákoknak lehetőségük van kérdezni, párbeszédet kezdeményezni a tanárokkal, valamint ha időnként ellenőrzik a tudásukat. Reméljük, hogy hazánkban is egyre több ilyen képzést szerveznek a jövőben, és akkor az online oktatás valóban az esélyegyenlőség záloga lehet” – zárta gondolatait Szalai Zoltán, az MCC igazgatója.
