Áttanulmányozzák a kérelmet
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Parlamentben délelőtt tartott beszédében közölte, hogy eljuttatták a hivatalos kérelmet az ESM-hez.
A mentőalap szóvivője később megerősítette, hogy megkapták, és az euróövezeti pénzügyminiszter-helyettesekből álló munkacsoport szerdán áttanulmányozza azt. A pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport szerdán nem tart telekonferenciát, hanem megvárja a munkacsoport véleményét.
50 milliárd euróra lenne szüksége Athénnak
Uniós források és hírügynökségek egybehangzóan arról számoltak be, hogy az előző, június 30-án elküldött kérelemmel ellentétben a görög kormány immár nem két évre, hanem három évre szóló finanszírozási megállapodást javasolt az euróövezeti mentőalapnak, cserébe mélyreható reformokat hajtana végre. Az ígért reformok, köztük az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítást illetően részleteket nem közölt athéni vezetés, de Alekszisz Ciprasz azt ígérte, hogy a napokban átadják a konkrét javaslatokat.
A görög kormány nem nevezte meg pontosan azt sem, hogy mekkora hitelkeretre tart igényt. A Nemzetközi Valutaalap azonban a múlt héten közzétett elemzésében úgy becsülte, hogy Görögországnak 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.
Felmerült az adósságelengedés
Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter a Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszternek, az eurócsoport elnökének és Klaus Reglingnek, az ESM vezérigazgatójának címzett levelében megerősítette, hogy Görögország szeretné időben és teljes egészében teljesíteni fizetési kötelezettségét minden hitelezője felé. Mindazonáltal az előzőekhez képest jóval finomabb formában felvetette az adósságelengedés kényes kérdését is.
A görög miniszterelnök szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azzal támasztotta alá az újabb hitelkérelmet, hogy igazságosabban akarják elosztani a lakosságra nehezedő terheket.
Elfogadásának esetén lényegében ez lenne a harmadik mentőcsomag a súlyos adósságválsággal küzdő ország számára. Erre azonban csak akkor van esély, ha a görögök haladéktalanul előterjesztik a mindeddig hiányolt, részletes reformtervüket.
Védőhálót nyújt
A második mentőcsomag európai pillére – kétszeri meghosszabbítás után – június 30-án járt le. Az Athén számára elvben megnyitott keretből több milliárd euró „bennragadt”, mert a görög kormány nem volt hajlandó olyan hiteles és fenntartható szerkezeti reformtervet letenni az asztalra, amely megnyugtatta volna a hitelezőket a görögök tartós törlesztési képességét illetően.
A 2012 októberében létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmust kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy védőhálót nyújtson az euróövezet pénzügyi nehézségekkel küzdő államainak.
Európa van bajban?
A görög válság azt bizonyítja, hogy Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, ez nemcsak Görögország gondja, hanem olyan európai probléma, amely európai megoldást igényel – hangoztatta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerda délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.
Vasárnap összeül az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és az a nap a végső határidő arra, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást Görögországgal – közölte az eurózóna tagállami vezetőinek kedd esti csúcstalálkozóját követően Donald Tusk, a tanácskozás elnöke.
