Az előzetes évközi adatokat tartalmazó jelentésben a KSH kiemeli: nagy különbségek voltak az eltérő típusú háztartások között. Az egyszemélyes háztartásokban havonta átlagosan 108 702 forintot költöttek egyebek mellett rezsire, élelmiszerre, közlekedésre, szórakozásra, nem számítva a megtakarításként félretett összegeket, míg a négyszemélyes háztartásoknál ugyanez az összeg 56 165 forint volt. A jelentés készítője szerint ennek az az oka, hogy a termékek és szolgáltatások jelentős részét közösen fogyasztják el a háztartás tagjai, valamint fogyasztásuk szerkezete is eltérő.
Javult a jövedelmi helyzet
A statisztikai hivatal jelentése szerint a háztartások jövedelmi helyzetét javította egyebek mellett a reálbérek 3,2 százalékos növekedése és a nyugdíjak 2,4 százalékos emelése, valamint a foglalkoztatás bővülése is. A foglalkoztatottság növekedésével több háztartás jutott rendszeres jövedelemhez, ami főként a szegényebb háztartások esetében bővítette a felhasználható forrásokat – írja a KSH.
A tizenkét fogyasztási csoport közül kilencben bővült a lakossági fogyasztás. A legnagyobb mértékben a közlekedésre és a hírközlésre fordított kiadások emelkedtek tavaly – 13,7 és 11,9 százalékponttal -, míg a szeszes italok és dohányáruk fogyasztása 3,5 százalékkal csökkent.
Mérséklődtek a különbségek
Csökkent a különbség tavaly a leggazdagabb és legszegényebb háztartások kiadásai között. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások egy főre jutó átlagos fogyasztása az egy évvel korábbinál 5 százalékkal több, 36 468 forint volt havonta, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 124 146 forintot költöttek, ami 1,6 százalékkal kevesebb a 2013-ban mértnél – olvasható a KSH kiadványában.
Változott a fogyasztás szerkezete
A jelentés készítői szerint kedvezően változott a fogyasztási kiadások szerkezete. Az alapvető kiadások közül az élelmiszer-fogyasztás részaránya kisebb mértékben, 24,6 százalékra csökkent, a lakásfenntartásra fordított összegek aránya jelentősen, közel 2 százalékponttal, 23,7 százalékra mérséklődött, elsősorban a rezsiköltségek árcsökkenésének köszönhetően.
Ezáltal nőtt a szabadon felhasználható pénzmennyiség, a háztartások további igényeinek kielégítésére összes kiadásuk 51,7 százaléka maradt, ami a 2013. évihez képest 2,1 százalékpontos növekedés – írja a KSH.
