Kockázatot jelent az OTP részvényeseinek a Kúria tegnapi döntése. Egy adott devizahiteles perben ugyanis kimondták, hogy a devizavételi és a deviza eladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési feltétel, vagyis az árfolyamrés semmis. Ráadásul, előrehozták a jogegységi döntést is a korábban várt szeptemberi időpontról.
Messzire vezet a Kásler-ügy
A mostani döntés az árfolyamrés semmisségéről csak a Kásler-ügyre vonatkozott, amiben az OTP kitettsége mindössze 65 ezer forintos – mondta Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője. Hozzátéve, ennél sokkal fontosabb, hogy a legfőbb testület június 16-án jogegységi határozatot hoz, immár a tavaly december 16-án kiadott jogegységi határozatát kiegészítve az árfolyamkockázat és az egyoldalú kamatemelések ügyével.
Ezzel megnyílhat az út a kormány számára, hogy a devizahitelek kérdését rendezze parlamenti döntéssel. Azt is észre kell venni, hogy a jogegységi határozat fájdalmasan érintheti az OTP-t.
Kik lesznek körön belül?
Nem tudjuk, hogy kik kerülnek bele abba körbe, akiknek az árfolyamrés, úgymond visszajár – mondta Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője. Kérdéses, hogy a korábban végtörlesztők, vagy a bedőlt hitelesek, tehát azok, akiknek már nincs élő szerződése, élhetnek-e majd a vélhetően megnyíló lehetőséggel. Az is nehezíti a becslést, hogy a jelzáloghitelesek már 2011-től középárfolyamon törlesztettek, s csak a szabad felhasználású hitelek esetében maradt fenn ez év júliusáig az árfolyamrés. Ennek fényében azt lehet mondani, hogy 5-10 milliárd forintra becsülhető az a veszteség, amit az árfolyamrés eltörlésével az OTP elszenvedhet.
Sokkal izgalmasabb kérdés – folytatta -, hogy vajon a válság utáni kamatemelésekről miként dönt a Kúria. Ez ugyanis már több tízmilliárdos tételt jelenthetne az OTP-nek, vagyis nagyságrenddel nagyobb hatása lehet, mint az árfolyamrés ügynek.
Nehéz megmondani, hogy az elmúlt napok esésében szerepet játszott-e a Kúria. Mert a technikai korrekció is nagyon érett. Ezek a kockázatok régóta köztudottak, más kérdés, hogy a piac hajlamos elfeledkezni róluk.
Számoljunk!
Furcsának tartják az Erste elemzői, hogy a piac meglepődött a Kúria döntésén. Sőt, már azon is, hogy egyáltalán döntött a Kúria. Pedig lehetett tudni, hogy dönt az egyedi ügyben, és arra is lehetett számítani a hosszas huzavona után, hogy valószínűleg nem fogja elfogadhatónak találni az árfolyam különbözetet. Igaz, volt azért valódi meglepetés is, hogy tudniillik, a hitelbírálatnál is az MNB középárfolyamát kellett volna alkalmazni. Ez az apróság megháromszorozza a potenciális veszteséget, amely a várhatóan hasonló jogegységi döntésnek lesz köszönhető.
Az Erste számításai szerint a tegnapi döntés alapján az alkalmazott deviza spread nem volt jogos sem a havi törlesztő részletek számításakor, sem a hitel folyósításakor. Az első körülbelül 5 milliárd forintos költséget jelenthet az OTP-re nézve és nagyjából 1 milliárdot az FHB-ra, mivel 2011 óta már középárfolyamot használnak a bankok. A második elem költségesebb lehet, mivel 2003 és 2008 között 20 milliárd CHF hitelt folyósítottak. 2 százalékos deviza spreadet feltételezve ebből 50 milliárdos költsége származhat a bankrendszernek (10 milliárd körül az OTP-nek és 25 milliárd körül az FHB-nak). A döntés összességében 75 milliárd forintos veszteséget okozhat a bankrendszernek. Az OTP-nek 15 milliárdot (részvényenként 60 forintot), az FHB-nak pedig 3,5 milliárd forintot (részvényenként 50 forint). Korábban csak a törlesztő részletekre gyakorolt hatással számoltak, ami a teljes összegnek nagyjából a harmada.
Véleményük szerint az OTP kurzusába már tegnap beárazódott a június 16-án várható döntés negatív hatása.
