Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője rámutatott, az első fél évében „csúcsra járt” a gazdaság. A GDP ekkora bővülésére utoljára 2006 első negyedévében – szintén egy választási évben – volt példa.
Pörgött a felzárkózás motorja
A növekedés fő forrása egyrészt az ipar volt, illetve a korábbi nagy autóipari beruházások termelése. Az ágazat bővülését jelentős működőtőke-beáramlás előzte meg, ami új kapacitásokat, munkahelyeket teremtett.
A külföldi működőtőke a hazai felzárkózás legfőbb motorja volt az elmúlt 20 évben és a kedvező hatásai most is érződnek. Ilyen hatás például, hogy nemcsak a járműgyártásban, hanem a beszállító ágazatokban is nőnek a beruházások, ez a másodkörös hatás pedig újabb munkahelyeket teremt.
Az ING vezető elemzője elmondta, hogy a reálbérek 2,5 százalékos növekedése kimagasló az elmúlt évekhez képest, utoljára szintén 2006 első negyedévében volt erre példa. A belső kereslet egyre inkább erőre kap, részben a kormányzati keresletélénkítés miatt, ez azonban a növekedés másik forrását, a nettó exportot mérsékli, amelynek a növekedési hozzájárulása nullára süllyedt az előző év azonos időszakához képest – vélekedett.
Lassulás jön
alatoni András szerint a gazdasági növekedés nagy valószínűséggel mérséklődni fog a második fél évben, a kivitel növekedésében jelentős lefelé mutató kockázatot hordoz az orosz-ukrán konfliktus. A két országba irányult tavaly a hazai kivitel 5,5 százaléka. Ezzel szemben a mezőgazdasági hozzáadott-érték vélhetően tovább növekszik a kedvező időjárás miatt megugró terméshozamok miatt, a kis súlyú ágazat megóvhatja a második féléves növekedést a jelentős lassulástól. Összességében az idei évben 3,3 százalékos növekedést vár az elemző.
Az ipar húzta a növekedést
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szintén kiemelte: a várt feletti mértékben nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest, a végleges szám megegyezett az előzetes adattal. A részletes statisztika alapján kiderül, hogy a várakozásoknak megfelelően az ipari termelés húzta a növekedést, vélhetően a feldolgozóipar, és azon belül is az autógyártás, és a kapcsolódó beszállítói iparágak kiváló teljesítménye miatt, és javult a szolgáltató szektor teljesítménye is.
Javult az építőipar szerepe is a növekedésben, és kis súlya ellenére a mezőgazdaság is 0,2 százalékpontot magyaráz a GDP bővülésből. A felhasználói oldalt tekintve messze a legnagyobb súlya a beruházásoknak volt a 3,9 százalékos növekedésből, 2,9 százalékot ez a szegmens magyaráz. A maradék 1 százalékot a lakossági, illetve a kormányzati fogyasztás adta, a nettó export ezúttal kismértékben rontotta a növekedést, ami nem is csoda, hiszen a KSH jelentősen lefelé húzta az kivitel növekedési számokat. Az import még az autógyárak miatt továbbra is a robusztus exportbővülést is meghaladja, ami részben a fogyasztás, részben a beruházások élénkülésére vezethető vissza.
3,3 százalékos bővülést hozhat az év
Gabler Gergely szintén elmondta, hogy az első fél év kiemelkedő növekedése átmeneti, az elkövetkező negyedévek lassulást hozhatnak. Ez részben a bázishatásnak, részben pedig a főbb euróövezeti exportpartnerek romló kilátásainak és az állami beruházások – uniós pénz lehívások – várhatóan csökkenő dinamikája magyaráz. Az Erste Bank idén szintén 3,3 százalékos GDP növekedéssel számol.
