Sok az egynapos látogató
2017 második negyedévében a külföldiek 13,3 millió alkalommal utaztak Magyarországra, a beutazások száma 2016 azonos időszakához képest 6,7 százalékkal emelkedett. Az egynapos utak száma 9,1, a többnapos utazásoké 0,9 százalékkal nőtt.
A turisztikai célú utak száma 3,4, a nem turisztikai célú utazásoké – amelyek a beutazások közel háromötödét adták – 9,2 százalékkal bővült. Ez utóbbin belül az átutazási célú utak több mint tizedével, a munkavégzési és üzletelési célú utazások több mint 5,0 százalékkal
emelkedtek, ugyanakkor a vásárlási célú utak száma változatlan volt.
A külföldiek Magyarországra tett utazásainak közel háromnegyede egy napnál rövidebb ideig tartott. A 9,5 millió egynapos beutazás közül 3,9 millió útra átutazási, 2,4 millió útra vásárlási, 2,2 millió útra turisztikai célból került sor.
A nem turisztikai célú utazások száma a vásárlási célú utak kivételével jelentősen emelkedett. A turisztikai utazások száma 4,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés a jelentős arányt képviselő szabadidős utak számában bekövetkezett 4,9 százalékos emelkedésből adódott, míg a kisebb arányú üzleti utazások száma 4,1 százalékkal csökkent.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A többnapos külföldi beutazások száma 0,9 százalékkal, 3,8 millióra emelkedett. A többnapos utaknak mindössze 8,7 százaléka volt nem turisztikai – főként átutazási, illetve munkavállalási – célú utazás. A turisztikai utazások száma 2,6 százalékkal nőtt, miközben a nem turisztikai utaké 14 százalékkal esett vissza – mutat rá a KSH jelentése.
2017 második negyedévében a magyarországi utazásokon részt vevő külföldiek összesen 30 millió napot töltöttek hazánkban, 0,6 százalékkal kevesebbetéves alapon. A többnapos utazásokon részt vevők átlagos tartózkodási ideje 5,7-ről 5,4 napra rövidült az egy évvel korábbihoz képest.
Innen jönnek a legtöbben
Küldő ország szerint több napra a legtöbben Romániából (559 ezer fő), Németországból (531 ezer fő) és Szlovákiából (374 ezer fő) érkeztek hazánkba. A több napra érkező németek száma kismértékben, 0,8 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a szlovákoké 2,0, a románoké 5,0 százalékkal csökkent.
Turisztikai céllal több napra közel hasonló számban érkeztek látogatók Romániából és Németországból (492 és 487 ezer fő). Az említett országok állampolgárai közül a német utazók esetében volt a legmagasabb, 92 százalék a többnapos utazásokon belüli turisztikai motiváció aránya.
Milliárdokat költenek
2017. második negyedévben a külföldi látogatók 458 milliárd forintot költöttek Magyarországon, 5,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A kiadások közel négyötöde az Európából, több mint egytizede az Amerikából, 9,8 százaléka az Ázsiából érkezőktől származott. Az Amerikából és az Európából érkezők 6,8 és 6,3, az Ázsiából látogatók 5,4 százalékkal költöttek többet hazánkban, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb összeget (48 milliárd forintot) a Németországból érkező turisták költötték el nálunk. Az Ausztriából érkezők 46, a Romániából és az Egyesült Államokból érkezők 38–38 milliárd forintot adtak ki termékekre és szolgáltatásokra magyarországi utazásaik során.
A turisztikai célú utak alkalmával 347 milliárd forint bevétel keletkezett, amelynek 12 százaléka a Németországból, 11 százaléka az Egyesült Államokból, 8,9 százaléka az Ausztriából érkezők kiadásaiból származott. A szabadidős célú utazásokhoz a kiadások 69, az üzleti célú utakhoz 6,7, a nem turisztikai célú utakhoz 24 százaléka kapcsolódott.
Nem mindegy, meddig maradnak
Az egy napra Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak összege 116 milliárd forint volt, 18 százalékkal több, mint 2016 azonos időszakában. A kiadások 35 százaléka vásárlási, 21 százaléka turisztikai, 21 százaléka átutazási, 22 százaléka munkavégzési célú utazóktól származott. Az egynapos vásárlási célú utak során befolyt összegek 9,8 százalékkal nőttek, az átutazások esetében 17, a munkavállalási és üzletelési célú utaknál 50 százalékkal emelkedtek.
A több napra hazánkba látogatók 342 milliárd forintot költöttek, 2,1 százalékkal többet. Ebből a
turisztikai céllal érkezők kiadása 294 milliárd forint volt, amelynek 91 százalékát szabadidős, 9,0 százalékát üzleti célú utazások során költötték el. A többnapos turisztikai célú látogatók kiadása 2,6 százalékkal nőtt 2016 második negyedévéhez viszonyítva.
A legtöbbet ételre költik
A hazánkba érkező külföldiek naponta személyenként átlagosan 15300 forintot költöttek, 1000 forinttal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az egy fő egy napjára jutó költés értéke az egynapos utazások esetében 11300 forintról 12200 forintra, a többnapos utaknál 15600 forintról 16700 forintra emelkedett.
A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete nem változott számottevően az előző év azonos időszakához képest. Az egynapos utazásokon részt vevők kiadásaik túlnyomó részét (64 százalékát) élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították. Az élelmiszer-vásárlási kiadások részaránya 2,1 százalékponttal csökkent, az egyéb árucikkeké 5,8 százalékponttal nőtt.
A többnapos látogatások alkalmával a kiadások 40 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 16 százalékát közlekedésre, 22 százalékát élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, 4,2 százalékát gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatásokra fordították -írja a kSH.
