Össze kell dolgozni
V. Németh Zsolt, a Herman Ottó Intézet által szervezett Éghajlatváltozás – megelőzés és alkalmazkodás tanácskozáson elmondta: a klímaváltozás gyakorlatilag az élet minden területét érinti a természeti környezettől a gazdasági tevékenységen át az emberek egészségéig.
Ezért fontos, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó meteorológusok, mezőgazdászok, környezetvédelemmel foglalkozó, egészségügyi és erdészeti szakemberek egymással szót értsenek, és beépítsék munkájukba a különböző szakterületek tudásanyagát, tapasztalatait.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az államtitkár kiemelte: annak érdekében, hogy a klímaváltozás nem kívánatos hatásai csökkenthetők, kivédhetők legyenek, cselekvő zöldpolitikára van szükség, szemléletformáló fejlesztésekre, távolbalátó önvédelemre. A Föld légköre ugyanis rohamtempóban melegszik, az üvegházhatású gázokat pedig az emberek engedik szabadon, de pusztító hatásuk ellen így mi is tehetjük a legtöbbet – fejtette ki.
Sok minden változhat
Közölte, az éghajlatváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol az ökológiai rendszerek működésére. Az éghajlat többféle módon, több szinten is hatással van az élővilágra, az egyedek életfolyamataira, a populációk dinamikájára, a fajok elterjedésére, a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémák szerkezetére és működésére is. Mindezekre időben kell reagálnia a szakembereknek, például az erdei faállomány cseréjével – hívta fel a figyelmet V. Németh Zsolt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Rámutatott: kritikus években emelkedhet az élelmiszerimport-függőség is, ami áremelkedéssel járhat. Éppen ezért különösen fontos a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása, a biológiai sokféleség, a biodiverzitás növelése, például a természetközeli kultúrák meghonosítása. Ezért van jelentősége, hogy Magyarországon található a világ 13. legjelentősebb génbankja, amelynek értékeit kamatoztatni lehet az éghajlatváltozás során – mondta.
Hozzátette, a klímaváltozásnak jelentős hatása van a vízgazdálkodásra, az energetikai infrastruktúra változására, a levegő tisztaságára. Gondot okozhat például a hirtelen lezúduló csapadék, az olvadó hó, a szélviharok, az aszály és a szárazság. A nem megfelelő talajművelés növelheti az erózió veszélyét, a vízgazdálkodási beavatkozások a talajok szikesedését okozhatják – jelezte az államtitkár.