Kisebb módosítás
A javaslat nem jár számszaki változtatással, nem érinti sem a hiány-, sem pedig az államadósság-mutatót. Tekintettel arra, hogy a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, e javaslat tartalmazza a közbeszerzési törvény változásával egyidejűleg az értékhatárok módosítását – áll az indoklásban.
Az értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emeli a javaslat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A személyi jövedelemadóról szóló törvény nyári módosítása jelentősen átalakította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozást, ezért változnak a költségvetésben a költségvetési szervekre vonatkozó cafeteria szabályok. A javaslat szerint az éves keret nem haladhatja meg a 200 ezer forintot 2017-ben.
Sosem volt még ilyen stabil?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget szem előtt tartva az Országgyűlés idén is a tavaszi ülésszakban tárgyalta meg és fogadta el a költségvetést, az időzítés helyességét pedig az bizonyítja a minisztérium szerint, hogy „soha sem volt még ilyen stabil az államháztartás helyzete”.
A módosítással az egyes jogszabályi rendelkezések szükségszerű összehangolása történik meg. A kormány társadalompolitikai célkitűzése a jövőre nézve továbbra is az, hogy az adósságcsökkentés és az otthonteremtés költségvetése stabilitást és biztonságot nyújtson a magyar családoknak, valamint biztosítsa a fejlődés lehetőségét a hazai vállalkozásoknak – áll a közleményben.
A tárca hangsúlyozza azt is, hogy a főbb makrogazdasági mutatók változatlanok maradnak: a kormány 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol jövőre, míg a GDP-arányos államadósság a tervek szerint még tovább csökken.
Módosul az államháztartási törvény
Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával lehetővé teszi, hogy külön kormány-engedély nélkül válthassák kedvezőbb konstrukciókra az önkormányzati, illetve önkormányzati gazdasági táraságok adósságát.
Ugyancsak lehetővé teszi a javaslat, hogy e körben ne csak a jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettség megfizetésére, hanem az azzal azonos jellegű jogerős és végrehajtható fizetési meghagyás összegére is vehessenek fel hitelt.
A központi költségvetési szerveket érinti, hogy a javaslat egyértelművé teszi: a fejezeti stabilitási tartalékot a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból új feladatokra, a feladatok bővítésére, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére kell létrehozni. A fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának szabályait a kormány rendeletben állapítja meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az előterjesztés gátat szab annak a jelenségnek, hogy központosított bevételeket beszedő szervezetek a központi költségvetést megillető bevételeket (például bírságokat) nem utalják az erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára, ezért előírja, hogy a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, és jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képező minden bevételt kizárólag a kincstár által e célra létrehozott számlára lehet beszedni.
A javaslat a jegybanktörvény módosításával bővíti a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörét, ezzel a fogyasztói érdekek érvényesülését. Így például kimondja, hogy a testület döntése ellen 15 napon belül lehet ellentmondással élni, és amennyiben azt a testület elutasítja, az eljárás perré alakul át. A per fő szabályként a fogyasztó belföldi lakóhelye szerinti bírósághoz kerül. Az ellentmondás elfogadása esetén is van lehetősége a fogyasztónak arra, hogy az ügyet bíróságon folytassa
Mi lesz a Városligettel?
A Városliget megújítása és fejlesztése megvalósításával összefüggésben rögzíti a javaslat, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (Városliget Zrt.) felügyelőbizottsága – bár jegyzett tőkéje nem haladja meg a kétszáz millió forintot – a jövőben ne 3, hanem legfeljebb 6 tagból álljon, megkönnyítve e testület határozatképességét.
Mivel a költségvetési forrásból megvalósuló Liget Budapest projekt beruházás helyi önkormányzati vagyont is érint, a javaslat rendezi vagyontárgyak – különösen a bontási munkákra miatti – terven felüli értékcsökkenésének pénzügyi elszámolását.
A javaslat kimondja, hogy a vagyonkezelő a városligeti ingatlanhoz kapcsolódóan, a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon építtetőként jogosult beruházásokat végezni.
Ezért a költségvetési forrásból megvalósuló beruházások, és az azokhoz kapcsolódó eszközbeszerzés érdekében – a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjeként, illetve a szerződéskötés során a jogviszonyban szerződő félként – nevesítik a Városliget Zrt.-t, mint az állam nevében és javára eljáró építtetőt.
További részletek
A módosítás azt is részletezi, hogy az építtető az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően hogyan számol el az önkormányzati tulajdonú ingatlan vagy eszköz esetében a tulajdonossal.
A javaslat rendezi az elszámolást a fejlesztéssel érintett közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével, biztosítja a műszakilag indokolt mértékű közműkiváltás vagy fejlesztés ingyenes átadásának, a bontások és fejlesztések egybeszámításának lehetőségét is a fejlesztés lezárását követően.
