Nagy lehetőség
A pályázat célja, hogy olyan Ipar 4.0 és Internet Of Things (rövidítve: IoT, magyarul: Dolgok Internete) megoldásokat alkalmazó kis- és középvállalati réteg jöjjön létre Magyarországon, amely elősegítheti az Ipar 4.0 és új üzleti digitális technológiai fejlesztések iránt érdeklődő és arra alkalmas vállalkozások beruházásait, valamint a multinacionális vállalatok ellátási láncához való csatlakozás lehetőségét.
E paradigmaváltás támogatására került be a Széchenyi 2020 programba Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása című pályázat 3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási kerettel, és 3,5 milliárdos kedvezményes hitelkerettel.
A nyertesek a támogatást a legmodernebb informatikai, gyártástechnológiai szoftverek és eszközök beszerzésére fordíthatják.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”32″]
Szinte bárki pályázhatna
Az enyhe érdeklődés azért meglepő, mert a pályázók körének meghatározása a hazai vállalkozások széles rétegét fedi le.
Minden olyan mikro-kis- és középvállalkozás nyújthat be támogatási kérelmet, amely rendelkezik két teljes lezárt üzleti évvel, alkalmazotti létszáma meghaladja a 10 főt, árbevételük, az utolsó üzleti évben meghaladta a 100 millió forintot és/vagy a mérlegfőösszege a 150 millió forintot, a megvalósítási helyszíne a Közép-Magyarország Régión kívül található és a cég nem mezőgazdasági termelő tevékenységet folytat.
Szintén ki vannak zárva az úgynevezett érzékeny ágazatokban, valamint a közúti fuvarozásban és az energiatermelésben működő vállalatok.
Ezen kívül feltétel, hogy sem lejárt köztartozással, sem negatív saját tőkével ne rendelkezzen a leendő pályázó.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mintegy 14 ezeren élhetnének a lehetőséggel
Ezeknek a kritériumoknak jelenleg 13 921 cég felel meg – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. E cégek összárbevétele 2016-ban a 13 922 milliárd forint volt, és több mint 471 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
E csoportból 2951 darab vállalkozás végez gyártó tevékenységet, amely az ipar 4.0 technológiák alkalmazásának elsődleges színtere. Fő tevékenységüket tovább vizsgálva e pályázói körben a lakó- és nem lakó épület építéssel (622 darab), és a fémszerkezet gyártással (399 darab) foglakozó cégekből van a legtöbb. Őket követik az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel (382 darab) és a fémmegmunkálással (347 darab) foglakozó vállalkozások.
Ezt a potenciális pályázó kört szűkíti még az a szakmai indulási feltétel, amely szerint a pályázat beadáskor rendelkezni kell olyan integrált vállalatirányítási rendszerrel, amely a pályázati kiírás mellékletében felsorolt, releváns szakmai, műszaki követelményeknek megfelel.
Önmagában ez a kritérium sem jelent, azonban jelentős korlátozást, hiszen a mostani és az előző uniós költségvetési ciklusban is több ezer hazai vállalkozás vezetett be vállaltirányítási rendszert uniós támogatások igénybe vételével.
Ellenben, amennyiben ezen projektek megvalósítási, vagy fenntartási időszaka még tart a beadás időpontjában akkor ugyanarra a célterületekre vonatkozó projekt nem támogatható.
A kötelező vállalások nem tetszenek?
Ami visszatartó erőt jelenthetett a kkv-k számára, az a támogatás felhasználásával járó kötelező vállalások.
A nyerteseknek vállalnia kell, hogy a projektmegvalósítás befejezési évét közvetlenül követő második üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel növekedése eléri az átlagosan legalább 7 százalékos növekményi szintet a bázisévhez képest, vagy a projektmegvalósítás befejezési évét közvetlenül követő második üzleti évben az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének abszolút értéken számított növekedése eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás értékének legalább 20 százalékát.
Ezen felül pedig vállalják, hogy legalább 5 fő állandó foglalkoztatottat alkalmaznak a projekt megvalósítási helyszínén, legkésőbb a projekt megkezdésétől a fenntartási időszak végéig.
Mivel ez a pályázat kedvezményes hitellel kombinált, ezért a projekt hitel részére a pályázónak biztosítékot is kell nyújtania, ami szintén több céget tántoríthatott el az indulástól.
Szintén nem ösztönzi a pályázást, de a projektek műszaki tartalmának összetettsége indokolja, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének és benyújtásának előírása. E feltétel biztosítja, hogy kizárólag kellően megalapozott és részletesen kidolgozott projekttervek kerüljenek a pályázat bírálói elé.
Remélhetőleg mindezek ellenére, az elnyerhető maximális 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, és a szintén maximálisan elérhető 100 millió forintos 1 százalékos kamatozású hitel együttesen mégis kellő segítséget nyújt ahhoz, hogy az arra alkalmas hazai kkv-k nyertesei lehessenek a 4. ipari forradalomnak. Erre még 2018. március 29-ig biztosít lehetőséget a pályázati kiírás – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató.
