Egyre nagyobb a kockázat
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető elemzője a keddi kamatdöntő ülés utáni helyzetértékelésében úgy vélekedett: a monetáris tanács „szélsőségesen enyhe” közleménye arra vall, hogy a testületet egyelőre nem zavarják a magyar gazdaság kapacitási szűkösségeinek gyarapodó jelei.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Jackson előrejelzése szerint azonban az infláció jövőre már felfelé mutató meglepetést okoz a monetáris testületnek, ami azzal a kockázattal járhat, hogy az MNB késésbe kerül.
A Capital Economics londoni elemzője szerint a monetáris tanács keddi közleményének tartalma – különösen az a kitétel, hogy a laza monetáris politika valószínűleg hosszabb ideig fennmarad, és a tanács kész a monetáris kondíciók további enyhítésére – éles kontrasztban áll a közép-európai EU-térség többi jegybankjának alapállásával, mivel ezekben a gazdaságokban a figyelem már a kamatemelések időzítésére és ütemére irányul.
Jön az inflációs sokk?
Jackson kiemelte, hogy jóllehet az MNB még csökkentette is 2018-ra szóló inflációs várakozását, a Capital Economics azonban arra számít, hogy a monetáris tanács „meg fog lepődni” az infláció gyorsulásának ütemén, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság a jelek szerint teljes, vagy ahhoz közeli kapacitáson működik.
Az elemző közölte: a ház várakozása szerint ez felhajtóerőt ad az inflációnak, és az éves inflációs ütem jövőre átlépi az MNB célszintjét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Capital Economics londoni közgazdásza szerint mindebből az következik, hogy az MNB monetáris politikája az idén még rendkívül enyhe marad, de 2018-ban már valószínűsíthető a szigorítás. A ház jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB 2018 végéig 2,00 százalékra emeli alapkamatát.
Jackson véleménye szerint, ha a monetáris tanács kitart az enyhítési alapállás mellett, az „ronda inflációs sokkot” okozhat, és végül még ennél is agresszívabb monetáris szigorításhoz vezethet.
Túl elnézővé vált a jegybank
Cristian Maggio, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó stratégiai igazgatója a kamatdöntő ülést értékelve úgy fogalmazott: fennáll annak a kockázata, hogy az MNB „túlságosan elnézővé” válik az inflációs kilátásokkal szemben, különös tekintettel arra, hogy a magyar jegybank csak 2019-re várja az inflációs ütem konvergenciáját a célsáv 3 százalékos középszintjéhez.
Maggio szerint ez azt eredményezheti, hogy gyorsabb ütemben kell majd hozzákezdeni a monetáris politika normalizálásához, mint ahogy ezt az MNB jelenleg várja.
A TD Securities vezető londoni elemzője közölte: a ház 2018 első negyedére valószínűsíti az MNB első kamatemelését, és lehetségesnek tartja azt is, hogy a jegybank a nem konvencionális enyhítési eszköztár egyes elemeit már az idén eltávolítja a monetáris politikából. Cristian Maggio szerint ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy az MNB a monetáris irányváltás előtt további nem konvencionális enyhítési lépéseket tesz.
Még várni kell a normalizálásra
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a kamatdöntő ülést és annak közleményét kommentálva ugyanakkor közölte: a monetáris tanács közleménye megerősíti a cég azon véleményét, hogy az MNB-t „egyáltalán nem aggasztja” a magyar gazdaság erőteljes növekedése.
Diana szerint erre vall, hogy a vártnál kissé nagyobb mértékben csökkent a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső korlátja, és az is, hogy az MNB megítélése szerint növekedtek a lefelé ható inflációs kockázatok.
A Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza is kiemelte azt a véleményét, hogy az MNB enyhítési retorikája kirívó a közép- és kelet-európai jegybankok körében. Hangsúlyozta azonban, hogy a Morgan Stanley várakozása szerint az erőteljes gazdasági növekedés ellenére is valószínűtlen a magyar monetáris politika normalizálásának elkezdése 2018 kései szakasza előtt.
