Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, 2018 végétől az ország mezőgazdasági területeinek 100 százalékát védetté teszik.
Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon a talajgenerátoros jégeső-elhárítást támogatja leginkább a szakma, Baranya, Somogy és Tolna megyékben működtet ilyen rendszert a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA). A kormány a Vidékfejlesztési Program éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzésére szolgáló beruházások támogatása keretében 100 százalékos támogatási intenzitású forrást biztosít az országos rendszer létesítésére, amely 2016-2018 között épül ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A rendszer működtetésére a Kárenyhítési Alapból származó források egy része, valamint – tekintettel arra, hogy a nemzetgazdaság egésze lesz haszonélvezője a jégeső-elhárításnak – harmadik felektől származó önkéntes pénzek állhatnak majd rendelkezésre.
Így működik a rendszer
Az agrárkár-enyhítési rendszernek 2016-ban mintegy 73 700 termelő kötelezően és önkéntesen a tagja, a rendszer mintegy 3,71 millió hektár termőföldterületet fedett le. A termelői befizetések és az állam ugyanilyen összegű kiegészítése eredményeként tartósan megnyugtató forrás áll a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Így nem növekednek majd a gazdák terhei és a jégeső-elhárítási rendszer működésének finanszírozása nem jelent többletterhet a költségvetés számára sem, Magyarország megművelt területei mentesülhetnek a jégkár események okozta jelentős kártételektől – olvasható a földművelésügyi tárca közleményében.
A NEFELA honlapján található ismertetés szerint a jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, és ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe.
Így ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de méretük kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig jelentősen csökken méretük.
