NGM: a rezsicsökkentés nem vetette vissza az energiaipari fejlesztéseket

Turóczy László ismertette azt a reformprogramot, amelyet az Európa 2020 európai uniós stratégia részeként minden tagállamnak minden évben el kell készítenie.
A helyettes államtitkár elmondta: az EU ajánlásban kérte a magyar kormányt, hogy vizsgálja meg, a szabályozott energiaárak rendszere milyen hatással van az energetikai beruházásokra. A kormány úgy találta, hogy nincs negatív hatás.
Józsa István (MSZP) felhívta a figyelmet, hogy folyamatosan épülnek le a villamos erőművi kapacitások Magyarországon.
A helyettes államtitkár elmondta: ez csak átmeneti helyzet, aminek a világgazdaság jelenlegi állapota az oka, és nem a rezsicsökkentés. A helyettes államtitkár elmondta: az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ajánlásai között szerepelt az üzleti környezet javítása is. A kormány erre reagálva többek között kiterjesztette az elektronikus közbeszerzések körét, növelve ezzel az átláthatóságot.
Brüsszel javasolta a hitelezés fellendítését is, ezt a célt szolgálta a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának kiterjesztése – tette hozzá. A helyettes államtitkár kitért arra: jelentősen nőtt a foglalkoztatás, és 250 ezerrel kevesebben vannak kitéve a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának.
Az EU jelentése szerint 2014-ben 3,035 millióan éltek szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben Magyarországon, míg 2010-ben 2,9 millióan.
Józsa István elmondta, 2010 óta romlott a szociális helyzet Magyarországon, durva a leszakadás az alsó két jövedelmi tizedben, a társadalom kétharmada hónapról hónapra él, nem tud megtakarítani. Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt: a foglalkoztatási adatokat továbbra is torzítja a közmunka, amely ritkán értékteremtő, és sokszor a külföldön dolgozókat is beleszámítják a statisztikába. Megismételte, hogy pártja javasolja az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését. A bizottsági ülésen Balogh László, az NGM helyettes államtitkára ismertette a magyar gazdaságpolitika és költségvetés középtávú irányairól szóló, az Európai Bizottságnak minden évben benyújtandó konvergenciaprogram néhány számadatát. Felidézte, hogy a kormány 2,5 százalékról 3 százalékra emelte az idei évre vonatkozó, GDP-növekedési előrejelezését. Ez és a 2014-ben elért 3,6 százalékos növekedés impozáns, nagyon kevés ország büszkélkedhet ilyen számokkal – mondta. Hozzátette: az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatti, és a strukturális hiány is a folyamatos csökkenés irányába mutat. Ez segít abban, hogy fokozatosan csökken az államadósság, az idén év végére a hazai össztermék (GDP) 74,9 százalékára, míg 2018-ban a kormány tervei szerint 69 százalék alatti lesz – mondta.
A bizottsági ülésen részt vett Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője. Megjegyezte, hogy míg 2010 áprilisában 19 ezer 323 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó adóssága, addig idén márciusban 24 ezer 370 milliárd forint.
Az NGM helyettes államtitkára válaszában rámutatott: az említett időszakban a GDP forintban kifejezve még gyorsabban nőtt, ezért csökkenhetett az államadósság-ráta.