Jobb megoldást keresnek
Idén még működőképes a cafeteriarendszer, a változásokat 2017. január elsejétől kell elindítani, ezért a cafeteria gyakorlatilag minden kormányülésen téma valamilyen formában. A miniszter kiemelte, hogy olyan rendszer kidolgozása a cél, amely a növekvő gazdasági teljesítményből minél többet odaad az embereknek a gazdasági teljesítmény sérülése nélkül.
Rogán Antal hangsúlyozta továbbá, hogy a brüsszeli döntés nyomán már nemcsak a cafeteria megmentése, hanem egy kedvezőbb megoldás kidolgozása a cél.
Ne legyen plusz teher!
Az eddig ismert cafeteriarendszer egy része valószínűleg a gyermeküdültetés, illetve a turizmus fejlesztésére fordítható támogatási rendszerként fog működni a jövőben. Emellett a kormány azt szeretné, hogy legyen a béremeléseknek járulékmentes része, ezáltal a béremelés nem jelent plusz terhet a munkaadók és a munkavállalók számára sem, azonban ez az összeg nem számít bele a nyugdíjalapba – fogalmazott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Erről folyik az egyeztetés jelenleg a munkaadókkal, a miniszterelnök bejelentése sem végleges döntést jelent, hanem azt, hogy a javaslat véleményezésére kérte fel a szervezeteket – jegyezte meg a miniszter.
Kivitték a profitot?
Rogán Antal arra a felvetésre, hogy a külföldi multinacionális cégek cafeteriarendszerbe való beengedésével Brüsszel elégedett lett volna, úgy válaszolt: lehet, de nem biztos, hogy a magyar emberek jól jártak volna, mivel jelentős mennyiségű profit áramlott volna ki az országból. Ehelyett viszont az Erzsébet-utalvány rendszerén keresztül beáramló összegeket visszafordította a kormány gyerekszálláshelyek fejlesztésére és gyerekek üdültetésére – fűzte hozzá.
Adót vagy járulékot vághat a kettős bérrendszer
Ad hoc ötletnek tűnik a „nyílt kettős bérrendszer”, mellyel a cafeteria brüsszeli beszántására reagált a miniszterelnök. Meglepte az elemzőket a miniszterelnök rögtönzése, a Brüsszel által beszántott cafeteria rendszert, vagyis az úgymond „burkolt kettős bérrendszert” felváltó, „nyílt kettős bérrendszer” ötlete. Eszerint „készpénzesítik” a cafeteria összegét, ám a bérnek ez a része nem számít bele a nyugdíjba. Vajon milyen makrogazdasági hatással számolhatunk?
