Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint Richard Thaler a döntéshozatali mechanizmus viselkedés lélektani és gazdasági aspektusai közötti kapcsolatok feltárásával érdemelte ki az elismerést.
Ezért kapta
„Empirikus megfigyeléseivel és elméleti munkásságával kulcsfontosságú szerepet töltött be a viselkedési közgazdaságtan egy olyan teljesen új és rohamosan fejlődő területének a megteremtésében, amely már nagy befolyást gyakorol egyes gazdaságpolitikai és gazdasági kutatási területekre is” – szól az indoklás.
„A korlátozott racionalitás és a közösségi preferenciák, valamint az önkontroll hiányának a következményeit vizsgálva feltárta az emberi tényezőknek a döntésekre és a piaci eseményekre gyakorolt hatását” – tudatták.
Az 1945. szeptember 12-én született Richard Taler 9 millió svéd koronát (944 ezer eurót) kap a kitüntetéssel együtt. A professzor a díjazásáról értesülve kijelentette, hogy „nagyon boldog”, és azt ígérte, hogy megpróbálja „a lehető legirracionálisabb módon elkölteni” a díjjal együtt járó pénzt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mit kell tudni a díjról?
A közgazdasági Nobel-díjat, egészen pontosan a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A többi – az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a béke – Nobel-díjat Alfred Nobel (1833-1896) vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki.
A közgazdasági Nobel-díj eddigi kitüntetettjeinek nagyjából fele amerikai volt, például 2000 és 2013 között minden évben amerikai tudósok nyerték egyedül vagy megosztva a díjat.
A díjazottakról
A díjazottak között ugyan kevesen voltak iskolateremtő hatásúak, de például az 1976-ban kitüntetett, a gazdasági és a politikai szabadságért szakadatlan küzdelmet folytató Milton Friedman munkássága alkotja a jelenlegi monetáris politika sarokkövét.
Az 1981-ben kitüntetett James Tobin amerikai közgazdász pedig azzal a javaslatával vált ismertté, hogy az államoknak extra adót kellene kivetniük a pénzügyi tranzakciókra.
Eddig 78-an kapták meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, több mint egyharmaduk kötődik a Chicagói Egyetemhez, amelynek falai között alakult ki Milton Friedman professzor vezetésével a „chicagói iskola” néven ismert tudományos műhely. A tanítványok, a „chicagói fiúk” az állam túlzott szerepvállalása ellen léptek fel.
Richard Thaler is a liberális eszméket valló chicagói iskolához kötődik.
