Oroszország nem ellenség
Orbán Viktor az M1 aktuális csatornán is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett „maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”.
„Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy „szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen”.
Fontos Magyarországnak
Mindezek alapján Orbán Viktor kijelentette: ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentős volt. A kormányfő arról is szólt, hogy magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben.
Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség „vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe”.
„A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (…) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsősorban a tengeri határok megvédésére.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mi lesz Ukrajnával?
A NATO-Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, „ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége”.
A bukaresti NATO-csúcson például leszavazták Ukrajna belépését, „ez a kérdés ezért ma nincsen napirenden”, mert „itt távol állnak egymástól az álláspontok”, hiszen „Ukrajna egy nehéz helyzetben lévő ország, és nem látjuk, hogy hogyan lehetne rövid távon nyugatosítani akár a gazdaság működését, akár a közigazgatását, akár a védelmi rendszerét”.
„Habár a szándék megvan bennünk erre, az eddigi eredményeink időarányosan inkább soványnak mondhatók, semmint biztatónak” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, a résztvevők határozottan álltak ki Macedónia sürgető csatlakozása mellett, hiszen e lépés elutasítása „stratégiai hiba, amiért később lehet, hogy magas árat fogunk fizetni”.
Hozzátette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy Montenegró után ez a balkáni állam is csatlakozzon a NATO-hoz.
Olvastad már? Külön is tárgyalnak a britekkel a visegrádi országok
A visegrádi csoport (V4) az Egyesült Királysággal kiegészített formátumban a Brexit következményeiről fog tárgyalni – jelentette be szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter, miután a varsói NATO-csúcstalálkozó keretében részt vett a V4 külügyminisztereinek tanácskozásán.
