A kamatfolyosó felső szélét 10 bázisponttal, 1,15 százalékról 1,05 százalékra csökkentette a monetáris tanács, de a várakozásoknak megfelelően az irányadó alapkamat változatlanul 0,9 százalék maradt.
Visszaesett a külföldi állomány
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője közleményében azt írta, hogy az MNB valószínűleg megvárja az új intézkedéscsomag első tapasztalatait. Május óta megfigyelhető, hogy a külföldi érdeklődők ismét visszatértek a magyar piacra és hosszabb futamidejű kötvényeket keresnek. A külföldi állomány, amely „fénykorában” 5000 milliárd fölött is volt, az idei év tavaszára 3470 milliárdra esett vissza – emlékeztetett. Kiss Mónika közölte, hogy a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány azóta mintegy 10 százalékkal emelkedett, mintegy 3723 milliárd forintra.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Ezt a pozitív tendenciát három tényező is segítette: a felminősítések és az arra való felkészülés vonzotta a külföldi érdeklődőket, a legújabb magyar monetáris politikai lépések ténylegesen lazító hatásúak, még ha az alapkamat változatlan is maradt, és az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is fenntartja a laza monetáris politikát.
A rövid lejáratú állampapírok piacán egyre nagyobb az érdeklődés a féléves kamatozó kincstárjegy és az egyéves kamatozó kincstárjegy iránt is, különösen mióta fedezetképes papírrá vált az egyéves kamatozó kincstárjegy, és az MNB egyes ügyletek fedezeteként elfogadja azokat a kereskedelmi bankoktól.
Ezt hozza a tartalékráta vágása
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint az egynapos hitelkamat mérséklését feltehetően az tette szükségessé, hogy jelentősen csökkent a forintlikviditás a legutóbbi betételhelyezést követően és a bankszektor aktívabbá vált az MNB hitelezési oldalán – írta kommentárjában a Takarékbank elemzője.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Suppan Gergely szerint azzal, hogy az MNB kettőről egy százalékra csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját, további 170 milliárd forinttal növeli a bankszektor likviditását. A többletlikviditás szintén nyomást helyezhet az állampapír- és a bankközi hozamokra, miközben támogathatja a bankok hitelkihelyezését is.
A lépés ugyanakkor kissé javíthatja az MNB eredményességét is, mivel kisebb állományra kell kamatot fizetnie – fűzte hozzá.
Decemberig alkalmazkodnak
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint annak ellenére, hogy stabil maradt az irányadó ráta, a monetáris kondíciók újra lazulhattak, hiszen a szerdai jegybanki betéti aukción már nem helyezhet el korlátlan mennyiségben likviditást a bankrendszer. Kifejtette: az MNB úgy döntött, hogy szerdán legfeljebb 150 milliárd forint értékben fogad be betétet a bankrendszertől, és december végén nem haladhatja meg a 900 milliárd forintot a befogadott likviditás mértéke. Ez annyit jelent, hogy a kereskedelmi bankoknak más piacokat, illetve más eszközöket kell keresni, ahová elhelyezhetik az úgynevezett „forró pénzt”.
Az MNB nem-konvencionális lazításának az lehet a következménye, hogy a bankközi kamatok, valamint az állampapírhozamok egyaránt mérséklődhetnek. Úgy vélte: a piaci alkalmazkodás az új monetáris keretrendszerhez már megkezdődött, ami a csökkenő bankközi (BUBOR) kamatokban és nyomott szinteken tartózkodó kincstárjegyhozamokban tükröződik. Úgy látjuk, hogy az alkalmazkodási folyamat legalább december végéig elhúzódhat – fűzte hozzá Ürmössy Gergely.
Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a határidős kamat-megállapodások árazása alapján a piac arra számít, hogy mintegy 3-6 hónapon belül megközelíti a 0,6 százalékot a 3 hónapos futamidejű BUBOR kamata.
A videó kattintásra indul.
