A 80 dolláros szint a szakértők szerint az a határ, amikor a piac önszabályozó mechanizmusa beindul. Az utóbbi években robbanásszerű kitermelés-bővülést elérő palaolaj-kitermelők ezen árszint alatt visszafogják beruházásaikat az új kutak fúrásába, csökkentve így a palaolaj-kínálatot a világpiacon.
További áresés jöhet
Hagyományosan a hordónkénti 90 dollárt tekintik annak a szintnek, ahol az olajkitermelés megtérülési mutatója pozitív és 75-80 dollár közötti árszint esetén lehet csökkenésről beszélni. Ez azt jelenti, hogy elméletileg létezik egy olyan legalacsonyabb árszint, egy „padló”, aminek az elérése gyors választ vált ki a kitermelőkből.
Rövid távon az árnövekedés legbiztosabb előidézője a – geopolitikai okokból adódó – ellátási bizonytalanság valamint a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) beavatkozása lehetne a kitermelés csökkentésével. Ezek nélkül azonban további áresés valószínű, különösen akkor, ha tovább csökken a világszintű kereslet vagy az OPEC növeli a kitermelését.
A kereslet alakulása hosszabb távon azonban akár meg is fordíthatja az árcsökkenést: Kína és India keresletnövekedése akár harmadával is megdobhatja az árakat a következő 20-30 évben.
Robusztus kitermelés és az erős dollár nyomja az árat
Az OPEC 100 dolláros hordónkénti olajárat támogat – azonban Szaúd-Arábia 94 dolláros árszint mellett is egyensúlyban tudná tartani költségvetését elemzők szerint. Az OPEC korábban bejelentette: a novemberben esedékes ülésén várhatóan csökkenti kitermelését, visszafogva így a kínálatot.
Az olajárat befolyásoló másik tényező a kitermelő országokban uralkodó biztonságpolitikai helyzet, amely a várakozásokkal ellentétesen alakul: az iraki és iráni kitermelés továbbra is robusztus, Líbiában is kezd magához térni a kitermelés, ami lejjebb nyomja az árakat. Mindezeken felül az amerikai dollár erősödése is hozzájárul az olaj hordónkénti árának csökkenéséhez a Fitch szakértői szerint.
