Valós reformok kellenek Oroszországnak
Szergej Gurijev a Zentai Péternek adott interjújában rámutat arra, hogy Putyin és az egész orosz uralkodó elit egzisztenciális, hatalmon maradási érdeke ellentétben áll Oroszország érdekeivel. A szükséges reformok bevezetéséből ugyanis jogilag tiszta tulajdonviszonyok következnének és így felszámolódna a klientúra-szisztéma. Szabaddá, átláthatóvá válna a piaci verseny, függetlenedne a média, a bíróság, az ügyészség.
Más szóval Putyin joggal tarthatna az őt éltető, hatalmon tartó rendszer összeomlásától. Ha belemenne a valós reformokba, akkor ő és a köre elvesztenék a hatalmukat. Így tehát egyelőre nem marad más a számára, mint magas lángon tartani a nacionalizmust és újragyártani az ellenségképeket, s mindeközben hagyják lecsúszni az országot.
Recessziótól tart az elnök
Az orosz tudós véleménye szerint az orosz gazdaság egy-két éve tartó hanyatlása is hozzájárult a Krím elfoglalásához. Putyin előbb abban reménykedett, hogy a Szocsi olimpia fogja valamelyest kihúzni az országot a recesszióból, de ez nem történt meg. Az olimpiai játékok rendezési jogának megszerzése fontos fegyvertény volt a nacionalizmusra építkező politika számára, de úgy érezték, tovább kell lépniük, s így külső terjeszkedésbe kezdtek.
„Azt kell megérteni, hogy a nacionalizmus és az ehhez kapcsolódó kommunikáció – szinte 100%-osan Putyin kezében van a média – integráns része a gazdaságpolitikának!” – mondja Gurijev.
Összefonódó oligarchák
Korábban az ukrán és az orosz oligarchák összefonódásban voltak egymással. Feltételezhető, de nem bizonyítható, hogy e kapocs továbbra is „él” köztük. A nyilvánosság előtt azonban az ukrán oligarchák elítélik az orosz agressziót, az orosz oligarchák viszont egyértelműen védelmezik a Krím bekebelezésének ügyét, véli a Scienses Po professzora.
Bár a nyugati büntető intézkedések, számla befagyasztások miatt minden valószínűség szerint magát Putyint is komoly érdeksérelem érte, ő tagadja, hogy komoly tulajdonrészei vannak a Gazpromban és más üzleti konglomerátumokban. Saját bevallása szerint egy kisebb házon és telken, valamint egy autón kívül nincs más vagyontárgya, de „ez az a téma, amiről – tapasztalataim szerint – az orosz emberek nem mernek nyíltan beszélni. Többségük tényleg kedveli Putyint és hinni akarja, hogy őszintén harcol a korrupció ellen. Azt viszont kárörvendve vehetik tudomásul oroszok milliói, hogy néhány oligarcha valóban „megszívta” és a szankciók miatt nem tud hozzáférni a Nyugatra síbolt pénzeihez” – magyarázza Gurijev.
Tőkekivonás és szankciók
Mégis mindeközben erőteljesebben szivattyúzzák ki a pénzt Oroszországból, mint valaha. A legfrissebb – orosz hivatalos – adat szerint 64 milliárd dollárnyi eszköz távozott az országból az év első három hónapjában. Annyi, mint a tavalyi év egészében. A Világbank a napokban tette közzé figyelmeztetését, hogy az Ukrajna körüli válság mélyülésével párhuzamosan további 150 milliárd dollár távozhat Oroszországból. A tőkemenekítés válhat egyhamar az orosz gazdaság legsúlyosabb drámájává.
A másik oldalon tovább szigoríthatják ugyan a pénzek gazdáira mért szankciókat, Putyin viszont elkezdett nyíltan fenyegetőzni, hogy az Ukrajna számára létfontosságú gázszállítások befagyasztása révén – lényegileg – kész bevetni a „gázfegyvert” Nyugat-Európa ellen is. „Mindent egybevetve azonban Oroszország sokkal többet veszíthet, mint a Nyugat, ha mélyül ez az új hidegháború. Megint csak a Világbank friss prognózisára hivatkozom: a politikai és külgazdasági helyzet további romlása Oroszországban másfél-két százalékos visszaesést hozhat, mégpedig az idei év végére!” – teszi hozzá az orosz tudós.
Paks miatt nem kell izgulni
Gurijev ugyanakkor megnyugtatja a magyarokat: bármit ígért is Putyin Paks bővítésével kapcsolatos megállapodásban, az adott szavát be fogja tartani, hisz Putyinék mindenekelőtt üzletemberek, s ekként is viselkednek a nemzetközi kapcsolatokban.
