Az okokat kell megérteni
Cavusoglu a hét végén rendezett müncheni biztonságpolitikai fórumon nyilatkozott a német újság munkatársának. Kijelentette, hogy a szíriai menekülteket Ankara a közel-keleti ország területén fogja segíteni.
A dél-törökországi Oncupinar határátkelőhely több napja zárva tart, és a határ szíriai oldalán több tízezer menekült torlódott fel, akik az észak-szíriai Aleppó környékén dúló harcok elől menekültek el.
A biztonságot előtérbe helyező kiindulóponttal nem lehet a migrációt száz százalékig megakadályozni – tette hozzá Cavusoglu a NATO múlt csütörtöki bejelentésére reagálva, miszerint az észak-atlanti szövetség tengeri műveletet indít az Égei-tengeren.
Úgy vélte, a pánik és a hisztéria sem segít abban, hogy megoldják a nemzetközi menekültválsággal kapcsolatos humanitárius problémákat, hanem a menekülést kiváltó okokat kellene megérteni.
Veszélyben a megállapodás
A török diplomácia vezetője Oroszországot szorosabb együttműködésre szólította fel az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalícióval. Úgy vélte, ha Moszkva a terrorellenes küzdelem ürügyén továbbra is Bassár el-Aszad szíriai elnök erőit támogatja, veszélybe kerülhet a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) csütörtök-pénteki müncheni külügyminiszteri találkozóján kötött megállapodás a fegyvernyugvás egy héten belüli megteremtéséről.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Cavusoglu azt mondta, Ankara felülvizsgálja az észak-afrikai országokkal szembeni vízumpolitikáját, hogy szigorúbbá váljanak az Európába utazás feltételei.
A kurdok ellen is fellépnek
Az interjú során a török külügyminiszter világossá tette, országa fenntartja magának a jogot, hogy szíriai területeken is támadjanak terrorcsoportokat. Ankara nemcsak az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet ellen, hanem a kurd milíciák ellen is fellép, amelyeket korábban ugyancsak terrorcsoportoknak minősítettek a török hatóságok – jegyezte meg Cavusoglu.
A török hadsereg a hét végén tüzérségi fegyverekkel támadta a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia fegyvereseit az ellenőrzésük alatt lévő, Törökországgal határos szíriai területeken, miután a kurdok elfoglaltak más szíriai lázadóktól egy légitámaszpontot Aleppó várostól északra. Ahmet Davutoglu török kormányfő követelte az YPG-től, hogy vonuljon ki az ott újonnan elfoglalt területekről, köztük az említett légibázisról.
Az YPG az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció szövetségese, de Törökország szeparatista terroristáknak tekinti a kurd mozgalmat.
Új hozzáállás kell
A német alkancellár szerint meg kell újítani az európai egység gondolatát, és ehhez össze kell hangolni két feladatot, a gazdaság beindítását és a szolidaritás és tehermegosztás biztosítását.
A munkanélküliség csökkentését össze kell kapcsolni egy új, közös menekültpolitikával – tette hozzá a szociáldemokrata politikus, hangsúlyozva: amíg Németország csak szolidaritást követel a menekültek befogadásában, és nem hajlandó az eddiginél többet tenni az európai gazdaság és a foglalkoztatottság növekedéséért, „addig senki nem fog segíteni nekünk”. Csak a két ügy együttes előmozdításával lehet kikeveredni a „politikai blokádból” – tette hozzá.
Úgy vélte, hogy az euróövezeti pénzügyi- és államadósság-válságban azért sikerült elhárítani az egységet fenyegető veszélyt, mert a tagállamok azt közös kihívásként fogták fel, közös választ adtak rá és ellenálltak a „nemzeti különút kísértésének”. Ugyanígy közös megoldásra van szükség a menekültválságban is – írta a német alkancellár. Megegyezte: ha a közösség bankok megmentésére eurómilliárdokból álló alapokat hozott létre, akkor miért nem lehetséges ez, ha emberek megmentéséről van szó?
Nem megoldás Görögország kirekesztése
Sigmar Gabriel hangsúlyozta: „látszatmegoldás” volna és „megmérgezné az európai vitát”, ha megvalósulna az a konzervatív oldalról felmerült elképzelés, hogy hivatalosan zárják ki Görögországot a schengeni övezetből, vagy a görög-macedón határon építendő határkerítésekkel nem hivatalosan, de gyakorlatilag rekesszék ki onnan.
„Nem lehet csak úgy újradefiniálni az európai külső határokat, ráadásul az érintett államok feje felett” – írta a német alkancellár, hozzátéve, hogy inkább a már meghozott uniós döntések végrehajtására és a tagállamok közötti bizalom erősítésére kell összpontosítani, és teljes körű regisztrációra, megfelelő mennyiségű férőhelyre és a menekültek „rendezett elosztására” van szükség.
Több lap hétfőn arról írt, hogy az alkancellár és az SPD-s külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier levélben fordult a baloldali uniós kormányfőkhöz a visegrádi országok azon kezdeményezése miatt, hogy Macedónia zárja le Görögországgal közös határát. A két politikus levelében hangsúlyozta, hogy a Görögország elszigeteléséhez vezető lépés helyett az „európai belső határokon kell további intézkedéseket tenni a menekülthullám jobb ellenőrzése és hatékonyabb kezelése” érdekében.
Káoszhoz vezetne a határ lezárása
A Der Spiegel című hírmagazin a hétvégén megjelent számában arról írt, hogy a visegrádi négyek terve nemcsak az SPD-s minisztereket aggasztja, hanem Angela Merkel kancellárt, a jobboldali CDU elnökét is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Szerinte a menekültek száma ugyan átmenetileg csökkenne a macedón-görög határ lezárása révén, de az euróválságból nagy erőfeszítések árán kimentett Görögországban káosz keletkezne, ha feltorlódik több tízezer menekült. Ez pedig egy olyan forgatókönyv, amelynek megvalósulására várva vár Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Görögország támogatására siessen, és ezzel még inkább megossza az EU-t.
A berlini kancellári hivatal szerint további gond, hogy nem tudni, mennyire lehet tartós a visegrádi országok által szorgalmazott megoldás, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültek hamar új utakra találnak. Így a macedón-görög határ lezárása esetén kitérhetnek Albánia felé, majd átkelhetnek Olaszországba, és onnan utazhatnak tovább Németország felé.
