Az ipar volt a húzóerő
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a negyedéves növekedés tempósnak mondható, leginkább az ipar volt a húzóerő, az ágazat hozzáadott értéke 6,8 százalékkal nőtt. Bár a szolgáltatások számottevő tételt jelentettek a növekedésben, ez a korábbi időszaknak megfelelő teljesítmény. Az év hátralévő részében valamelyest lassulhat a növekedés üteme, az év egészében 3,7 százalékos gazdasági bővülést vár a K&H.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
A szakember szerint meglepő, hogy a fogyasztási komponens viszonylag gyengén szerepelt, a háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 3,5 százalékkal nőtt. Mindez azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás a nettó reálbérek jelentős, több mint 8 százalékos növekedése ellenére visszafogottan járult hozzá a növekedéshez – vélekedett.
Hogy alakul a fogyasztás?
Közölte, a GDP felhasználási oldalán a beruházások voltak főszerepben. Erre Németh Dávid szerint számítani lehetett a múlt heti kimagasló növekedésről szóló beruházási adatokból. A bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentős, 28 százalékos bővülése elsősorban az uniós és kormányzati projekteknek köszönhető.
A K&H Bank vezető elemzője szerint fontos kérdés az év további részében, hogy miképpen alakul a lakossági fogyasztás. Hozzátette, a nettó export is „halványabb lehet” a következő hónapokban. Az import dinamikája már az első negyedévben is meghaladta az exportét, ez így maradhat, ennek eredményeként pedig az exporttöbblet várhatóan mérséklődni fog az elemző szerint.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Lassulásra számít az elemző
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a második negyedévben némi lassulásra számít a gazdasági növekedésben, hiszen az első negyedév jó teljesítményében a tavalyi alacsony bázis is meghatározó szerepet játszott. A lassulást a legfrissebb ipari és kiskereskedelmi adatok is alátámasztják, de összességében így is 3 százalék felett maradhat a növekedési ütem a második negyedévben – vélekedett.
Az ING vezető elemzője szerint a relatíve gyenge kiskereskedelmi adatok ellenére a fogyasztás is hozzájárult a növekedéshez, bár az elmúlt negyedévek egyik leggyengébb növekedését hozta. A közösségi fogyasztás – némi meglepetésre – visszafogta a gazdasági növekedést, hiszen csökkent a volumene éves összevetésben. Mindezeket egybevéve a belső tételek 3,8 százalékponttal járultak hozzá a 4,2 százalékos gazdasági növekedéshez. A nettó export pedig annak ellenére tudott enyhe pozitív hozzájáruló lenni (0,4 százalékpont), hogy az import dinamikusabban bővült a fogyasztás és a beruházás importtartalma miatt, mint az export – fejtette ki.
A mezőgazdaság 6,3 százalékos visszaesést produkált a tavalyi rekordév után, míg a szintén csekély súlyú építőipar kiugró növekedést regisztrált, hozzájárulva ezzel a gazdaság növekedéséhez – ismertette Virovácz Péter.
Felfelé mutató kockázatok
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárja szerint a háztartások éves szinten 2,5 százalékkal bővülő tényleges fogyasztása nem nevezhető kifejezetten robosztusnak, ami miatt egyelőre kérdéses, hogy a 4 százalék feletti éves GDP növekedési ütem mennyire lesz fenntartható az év hátralévő részében. Ráadásul a beruházások látványos bővülése részben a bázishatásnak köszönhető, hiszen tavaly nagy volt a visszaesés ezen a területen – tette hozzá.
A bank lát felfelé mutató kockázatotokat a jelenlegi 3,4 százalékos GDP növekedési előrejelzésénél, azonban az egyelőre „nem túl látványos” fogyasztásbővülés és a robosztus első negyedéves beruházási ráta fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanságok miatt nem tartják valószínűnek, hogy 4 százalékot meghaladó ütemben bővüljön 2017-ben a magyar GDP – közölte.
